Lelki Morzsák

Ima:

Hiszem,Istenem és  Megváltóm,  erősen hiszem,  hogy  az  Oltáriszentségben vagy, mint igaz Isten és igaz ember. Hiszem, hogy a te tested, a te véred, a te lelked, a te Istenséged és szent emberséged egészen bennfoglaltatik e szent ostyában, habár szemeim mindebből  semmit sem látnak. Szalézi  Szent Ferenc

Lelki útravaló a mai napra

Május7.

Istenem! Légy velem, ezen a napon is!

Nem hatalommal és nem erőszakkal, hanem az én lelkemmel! - mondja a Seregek Ura. (Zak 4,6)



Zerubbábel jelentése Babilonban született, tehát száműzött. Száműzött, aki tele van haraggal és bosszúvággyal, de visszatérni ősei földjére még ezzel az erővel sem tud. Saját gyűlöletéből nem jut semmire, az egyetlen erő, ami által vágya beteljesülhet, az Úr segítsége.
Hatalom és erőszak. Féltékenység és kapzsiság, rosszakarás és áltatás. Jó ismerőseink. Mindennapjainkat kitölti a küzdelem velük a világban, de még sokkal nehezebb, amikor saját magunkban. Szembetalálkozunk a bennünk munkáló sötétséggel és megfutunk előle. Nem hisszük el, hogy lehetséges. Nem. Mi a babiloni száműzetésben élők - vagyis a világba jelként helyezett kisebbségben élő keresztények - mi nem lehetünk a sötétség gyermekei. A gond, hogy ha behunyjuk a szemünket és gyermeki daccal azt mondjuk: nincs - attól még nem lesz k evésbé. Az egyetlen lehetőség szembesülni. Szembesülni, meglátni, megismerni a bennünk lévő hatalom-, és erőszakvágyat. És mindezt odatenni Jézusunk kezébe. Nincs más út. Nem lehet másként. Ezek az erők, melyek őt is fára szögezték, nem győzhetnek. Mert feltámadt és kezét felénk nyújtja: Add ide. Nehéz az neked. Majd én viszem. De nem hatalommal és nem erőszakkal, hanem az én lelkemmel. Így szól a Seregek Ura.

Ő a mezőn a harmatosság, kétes létben a bizonyosság. Lábai kígyóim tapossák, gondjaim mosolyai mossák. (József Attila)



Add, hogy lássak. Ne fussak meg gyáván a feladat elől, amit te adtál, s ami én magam vagyok. Ámen.

Lelki útravalónk a Nyitott ajtó 1-2. c. könyvekből való.

 

Egy gondolat - mára:

 

Az Isten országába való belépéshez nem kell sorba állnunk.

(Fedor Kim Pszkov, Oroszország

     

Elmélkedés 1 (Regnum Christi):

 

Egy szent lelkülete

2013. május 7. Húsvét hatodik hete – kedd

 

Jn16, 5-11

„Most elmegyek ahhoz, aki küldött. De senki sem kérdezi közületek: Hova mégy? Inkább szomorúság tölti el szíveteket, amiért ezt mondtam. De az igazságot mondtam: Jobb nektek, ha elmegyek, mert ha nem megyek el, akkor nem jön el hozzátok a Vigasztaló. Ha azonban elmegyek, elküldöm. Amikor eljön, meggyőzi a világot a bűnről, az igazságról és az ítéletről. A bűnről, amiért nem hittek bennem. Az igazságról, hogy az Atyához megyek, s többé nem láttok. Az ítéletről, mivel a világ fejedelme ítélet alá esett.”

 

Bevezető ima: Szentlélek, világosítsd meg értelmemet és szívemet a hit erénye által. Életemet a hit igaz fényében szeretném látni – ez Jézus Krisztussal, Urammal és Megváltómmal való barátságomból fakad. Szentlélek, ajándékozd nekem a remény isteni erényét. Sose engedd, hogy elcsüggedjek és kétségbe essek. Urunk legyőzte a bűnt és a hálált, és megnyitotta előttem a Mennyország kapuját. Gyújtsd fel bennem az Úr és felebarátiam iránti szeretetet. Hadd égjen, és hadd gyújtsa lángra sokak szívét, hogy be tudják fogadni az igazságot, ami képessé tesz az Atya akaratának teljesítésére.

 

Kérés: Uram, segíts, hogy engedjem a Szentlelket működni bennem!

 

1. Csak egyetlen egy igazi ok van a bánatra; amikor Jézus Krisztus szívétől elválasztva kell élnünk. Az apostolok féltek megkérdezni, hogy hova megy Uruk, mert féltek a gondolattól, hogy elhagyja őket. Eljött az életükbe, a szívükbe, és ez mindent megváltoztatott. Most azt mondja nekik, hogy elhagyja őket. Csak sejthetjük, mennyire elszomorította ez a tanítványokat. Nincsen nagyobb fájdalom, minthogy egyedül maradsz. Elválasztva élni tőled, Krisztus, ez az igazi magány. Még ha rémisztő is a gondolat, el kell gondolkoznom ezen a lehetőségen. A bűn szétszakítja a kapcsolatokat és magányba taszít.

 

2. Taníts engem a Szentlélek működéséről! Isten saját képmására teremtett minket. Krisztus nemcsak azért jött, hogy megismertessen minket Istennel. Azért is jött el, hogy embert az emberrel megismertesse, hiszen Krisztus valóságos Isten és ember is. Most Jézus azt mondja nekünk, hogy el fogja küldeni Szentlelkét szívünkbe, és a Szentlélek meggyőz minket az igazság szeretetéről és a világ bűneire felhívja figyelmünket. Egy dolog, hogy olvasunk és elmélkedünk Jézus életéről, egy másik dolog pedig, a Szentlélek titkának és lelkünkben való működésének megértése. Ahogy a hit minden kérdését, ezt is imába kell foglaljuk. A legszentebb Szűz Mária, a Szentlélek jegyese segíthet nekünk, hogy többet megértsünk a Szentlélek működéséről lelkünkben.

 

3. Most birtoklom lelkedet. Néha nehéz bízni abban, hogy a Szentlélek bennünk él, különösen, ha úgy tűnik, nem jutunk előre az életszentség terén, bármennyire küzdünk is érte, vagy szeretnénk azt elérni. Talán csak egyszerűen nem értjük Isten útjait. Soha sem szabad kételkednünk, vagy elbátortalanodnunk. Menjünk tovább, törekedjünk az életszentségben való fejlődésre! Kérjük a Szentlelket szüntelen, hogy működjön bennünk és gyújtsa lángra bennünk Krisztus szeretetének tüzét! Ha nem támasztunk akadályokat és engedjük, hogy működjön bennünk, nagy előrelépéseket fogunk tenni.

 

Beszélgetés Krisztussal: Úr Jézus, ez a nap egy új teremtés, egy ajándék számomra. Teremts bennem új lelket! Engedd, hogy minden pillanatot arra használjak, hogy az Atyát imádjam, lelkeket mentsek, és Országodat terjesszem!

 

Elhatározás: Ma kérem a Szentlelket, hogy világosítsa meg szívemet és értelmemet, hogy eszköze lehessek az Ő megbocsátásának és kegyelmének.

 

Forrás: Regnum Christi mozgalom napi elmélkedése.
 
Elmélkedés 2 (Barsi Balázs):

 

Húsvét 6. hete - kedd

 

ApCsel 16,22-34

A nép is összecsődült ellenük, a bírák pedig letépették a ruháikat, és megvesszőztették őket. Sok ütést mértek rájuk, aztán börtönbe vetették őket. Az őrnek pedig megparancsolták, hogy szigorúan őrizze őket. Miután ilyen parancsot kapott, a belső tömlöcbe vitte őket, a lábukat pedig kalodába zárta. Éjféltájban Pál és Szilás imádkozva dicsérték Istent, a foglyok pedig hallgatták őket. Ekkor hirtelen nagy földrengés támadt, s a börtön alapjai meginogtak. Egyszerre minden ajtó kinyílt, és mindnyájuk bilincsei leoldódtak. Amikor a börtönőr felriadt és azt látta, hogy a börtön ajtajai nyitva vannak, kirántotta a kardját, és meg akarta magát ölni abban a hitben, hogy a foglyok megszöktek. Pál azonban fennhangon így kiáltott: „Ne tégy magadban semmi kárt, mert mindannyian itt vagyunk!” Az erre világosságot kért, beljebb ment, és remegve borult Pál és Szilás lábához. Azután kivezette őket és így szólt: „Uraim, mit kell tennem, hogy üdvösséget nyerjek?” Azok azt felelték: „Higgy az Úr Jézusban és üdvözülni fogsz, te és házad népe.” Aztán hirdették neki az Úr igéjét, és mindazoknak, akik a házában voltak. Ő pedig még abban az éjjeli órában elvitte őket, megmosta sebeiket, s mindjárt megkeresztelkedett, és vele övéi is mindnyájan. Aztán bevezette őket otthonába, asztalt terített nekik, és örvendezett háza népével együtt, hogy híve lett Istennek.

Jn 16,5-11

 

(…) „Ha nem megyek el, a Vigasztaló nem jön el hozzátok, ha azonban elmegyek, elküldöm őt hozzátok. Ő, amikor eljön, meggyőzi a világot a bűnről, az igazságról és az ítéletről: vagyis a bűnről, hogy nem hisznek bennem; az igazságról, hogy az Atyához megyek, és többé nem láttok engem; és az ítéletről, hogy ennek a világnak a fejedelme megítéltetett.”

 

 

A mai Szentleckét olvasva ismét láthatjuk a pogány világ, azaz a mi világunk megosztottságát, tudathasadásos állapotát. Szilás és háza népe befogadja Krisztust, mások azonban ellene fordulnak, és Pált meg Barnabást börtönbe vetik. A börtön és az éjszaka a sötétség hatalmára utal, amelyet ingerel a keresztény igehirdetésből áradó világosság. Ellenfeleik éppen ezért el akarják nyomni, a tudattalan világ sötétjébe akarják leszorítani a Pálék hirdette Krisztust. A börtönőr cselekedetét, ahogy világosságot kért, akár jelképesnek is felfoghatjuk: nem akart tovább sötétben maradni, azt akarta, hogy a krisztusi világosság őt is betöltse fényével.

 

A Szentlélek titokzatos eljövetelének lehetünk tanúi ebben az eseményben. Hiszen megrendült a hely, akárcsak Pünkösd napján, a börtönőr ugyanazt kérdezte Páltól és Szilástól, mint a Pünkösdre összegyűlt népsokaság az apostoloktól Péter beszédét hallgatva: „Mit kell tennem, hogy üdvözüljek?” És meg is keresztelkedett egész háza népével együtt. A bűnt elismerve, az Igazságot, Krisztust elfogadva a Szentlélek felmentő ítéletében részesülhettek mindnyájan, és a hit öröme töltötte be őket.

 

A mai nap annak a Boldog Gizellának az emléknapja, aki a keresztény hit világosságában nevelkedett, s ezt a világosságot kellett terjesztenie magyar földön. Apácaéletre készült, de királyné lett, mert azt a küldetést kapta, hogy a királyi udvarban jelenlétével, szeretetével tanúskodjon a világosságról, így támogatva férje, Szent István király művét. Az Egyház élete szakadatlan Pünkösd: a Szentlélek szüntelenül munkálkodik, hol látványos, szinte viharos módon, hol pedig rejtetten, a szívek mélyén. S ha már senki és semmi mást nem akarunk birtokolni, csak őt, akkor végül ő vesz egészen birtokba minket, megtapasztaljuk azt az örömöt, mely nem ebből a világból való, és kedvező ítéletben lesz részünk az utolsó napon.

Krisz\�,uxɻ ص� Jézus eucharisztikus jelenléte a Szentlelket árasztja szívünkbe. Ők ketten együtt alakítanak bennünket az Atyaisten gyermekeivé.

 

A mai Szentlecke egy további tanítást is hordoz. Egyetlen asszony nagylelkűsége elég egész Európa missziójának megindításához. A női lélek egyházalapító szerepére vet fényt a mai Szentlecke, arra a készséges lelkületre, amellyel Szűz Mária befogadta az örök Igét, arra a gondos, szolgáló szeretetre, amellyel Márta vendégül látta a Mestert, s arra az odaadó figyelemre is, amellyel Márta nővére, Mária hallgatta Jézus tanítását. A nők nem azzal nyerik el méltóságukat, ha ők is papi hivatalt viselnek, hanem ha kibontakoztatják sajátosan női karizmájukat. Ha sokszínű és nélkülözhetetlen tevékenységükkel kiegészítik a hithirdető és egyházszervező férfiak munkáját. Ha úgy működnek együtt velük, amilyen egységben, mégis csodálatos „munkamegosztásban” Krisztus és a Szentlélek tevékenykedik.

Lelki Morzsák

Ima:

Urunk, Jézus Krisztus,  te kicsinnyé lettél,  amikor Isten létedre  emberi testet vettél fel és közöttünk éltél. Egész életeddel példát adtál  nekünk a kicsik  alázatos szolgálatára.  Taníts  minket arra,  hogy  felismerjünk téged minden emberben, a kicsinyekben is és Téged szolgáljunk mindenkiben!

 

           

Lelki útravaló a mai napra

Május6.

Uram! Köszönöm, hogy a nagyobb utat te tetted meg felém. Kérlek lelked által, segítsd az első lépést megtennem! Ámen.

Az Úr ezt mondta Abrámnak: általad nyer áldást a föld minden nemzetsége. (1Móz 12,1.3)



Ahogyan az Úr elhívta Ábrahámot, úgy hív el bennünket is. Nem kényszerítette őt arra, hogy aszerint cselekedjen, ahogyan megmondta neki. Csupán felszólította. És mindezt nem pillanatnyi szeszélyből tette, hanem Ábrahám és utódai érdekét tartva szem előtt. Ugyanígy bennünket sem kényszerít az őszinte engedelmesség és szolgálat útjára, mint valami tárgyat. Nem fog bennünket sohasem vontatókötélen húzni. Isten nem vonszol, hanem úgy vonz bennünket azon az ösvényen, amely ahhoz az ezernyi áldáshoz vezet bennünket, amelyet nekünk ajándékoz, ha követjük az utat. Ha nem látjuk be, hogy csak előnyünk származik abból, ha minden természeti korlátunkat áttörjük, hogy Isten hívásának engedelmeskedjünk, akkor megfeledkezünk a kegyele mről, amelyet Isten nekünk akart ajándékozni. Ám szívünk nagyon ritkán számol ezzel a következménnyel! Rendszerint azzal kezdjük, hogy előbb az áldozatokat, nehézségeket, akadályokat vesszük számításba, ahelyett, hogy Ábrahámhoz hasonlóan minden igyekezetünkkel az engedelmesség útjára lépnénk. Mert az engedelmességből megtett minden lépés igaz áldása a léleknek, hiszen az engedelmesség a hit gyümölcse; és hit által kerülünk igaz közösségbe Istennel.

A hit nem csupán értelmet, hanem örömet és reménységet is hozott életünkbe és világunkba. (Paul Claudel)



Kegyelmes Istenünk! Kérünk, adj nekünk erőt ahhoz, hogy engedelmeskedhessünk neked, és mindenkor a te utaidon járhassunk! Támogass bennünket minden napon, hogy ne a saját akaratunkat kövessük, hanem valóban legyen meg a te akaratod. Ámen.

Lelki útravalónk a Nyitott ajtó 1-2. c. könyvekből való.

 

Egy gondolat - mára:

 

Isten ismerete örömet hoz számunkra, már itt és most.

(Derek Baird Texas, USA)

     

Elmélkedés 1 (Regnum Christi):

 

Engedd, hogy szívem elégjen a lelkek iránti szeretetben!

2013. május 6. Húsvét hatodik hete – hétfő

 

Jn15, 9-17

„Amint engem szeret az Atya, úgy szeretlek én is titeket. Maradjatok meg szeretetemben. Ha teljesítitek parancsaimat, megmaradtok szeretetemben, amint én is megtartottam Atyám parancsait, és megmaradok szeretetében. Ezeket azért mondom nektek, hogy az én örömöm legyen bennetek is, és teljes legyen az örömötök az az én parancsom, hogy szeressétek egymást, amint én szerettelek titeket. Senki sem szerethet jobban, mint az, aki életét adja barátaiért. Ha megteszitek, amit parancsolok nektek, a barátaim vagytok. Nem nevezlek többé szolgának benneteket, mert a szolga nem tudja, mit tesz ura. Barátaimnak mondalak benneteket, mert amit hallottam Atyámtól, azt mind tudtul adtam nektek. Nem ti választottatok engem, hanem én választottalak benneteket, s arra rendeltelek, hogy menjetek, teremjetek gyümölcsöt, maradandó gyümölcsöt. Akkor mindent megad nektek az Atya, amit a nevemben kértek tőle. Ezt a parancsot adom nektek: szeressétek egymást!”

 

Bevezető ima: Szentlélek, világosítsd meg értelmemet és szívemet a hit erénye által! Életemet a hit igaz fényében szeretném látni – ez Jézus Krisztussal, Urammal és Megváltómmal való barátságomból fakad. Szentlélek, ajándékozd nekem a remény erényét! Sose engedd, hogy elcsüggedjek és kétségbe essek. Urunk legyőzte a bűnt és a halált, és megnyitotta előttem a mennyország kapuját. Gyújtsd fel bennem az Úr és felebarátaim iránti szeretetet! Hadd égjen, és hadd gyújtsa lángra sokak szívét, hogy be tudják fogadni az igazságot, ami képessé tesz az Atya akaratának teljesítésére!

 

Kérés: Segíts, hogy másoknak adjak, anélkül, hogy viszonzást várnék!

 

1. Úr Jézus, Taníts meg szeretni! Boldog II. János Pál pápa az „ajándékozás törvényének” nevezte a szeretetet. Krisztus adja nekünk az új parancsot, hogy úgy szeressük egymást, ahogyan Ő szeretett minket. Ez valóban ajándék számunkra, hiszen benne van a földi és az örök élet kulcsa. Krisztus eljött, hogy értünk adja életét, és azt akarja, hogy mi magunk is átadjuk magunkat az Atyának általa. Milyen titok! Milyen kihívás! Csak akkor tudunk azonosulni Krisztus életével és szeretetével, ha jobban ismerjük és szeretjük Őt. Akkor tényleg ajándékká válunk az Atya és embertársaink számára.

 

2. Úr Jézus, a legjobb barátod szeretnék lenni! A barátság egy titok. Egy ember megragadja a kezdeményezést, anélkül, hogy tudná, hogy fog reagálni a másik. És, ha egy barátság kötődik, a rizikó még nagyobb lesz. Krisztus az, aki megragadta a kezdeményezést a velünk való barátságában. Mi tudjuk, hogy barátságát sokszor elárultuk. De azt is tudjuk, hogy az Ő barátsága irántunk mély és igaz. Mindig megbocsát nekünk és mindig megadja, amire szükségünk van ahhoz, hogy elmélyítsük a vele kötött barátságunkat. De Krisztus többet akar: egész lényével legjobb barátunk akar lenni. Mit tehetünk, hogy jobbá tegyük Jézussal kötött barátságunkat? Hogyan válhat Jézus a legjobb barátommá?

 

3. Te választottál engem! Ha valaki, akit nagyon csodálunk, kiválaszt minket, hogy tegyünk vele vagy érte valamit, akkor ez megváltoztatja az életünket. Nem vagyunk már ugyanazok többé. Más fényben látjuk azt az embert, ahogyan saját magunkat is. Azt látjuk, hogy az az ember személyes kapcsolatot akar velünk kialakítani. Sőt, még azt is, hogy nekünk van valamink, amit adhatunk ennek az embernek, akkor is, ha neki sokkal többje van, amit adhat nekünk. Krisztus legjobb barátainak választott minket. Ez azt jelenti, hogy elvárja tőlünk: maradandó gyümölcsöt teremjünk. Tehát kérnünk kell Krisztust, soha ne hagyja, hogy elfáradjunk az Ő országának építéséért folytatott harcban itt a földön.

 

Beszélgetés Krisztussal: Uram, segíts minden pillanatot azzal töltenem, hogy mások szívében építsem országodat! Neked ajándékozom szívemet. Tégy vele bármit akaratod szerint. Teremtőm és szabadítóm vagy, és barátodnak nevezel engem. Taníts engem megérteni ezt a titokzatos és égi kapcsolatot, ami közöttünk van!

 

Elhatározás: A nap végén átvizsgálom gondolataimat, kívánságaimat, szavaimat, cselekedeteimet, és átgondolom, úgy, ahogy egy igaz barát teszi, hogy szerettem-e Istent és felebarátomat, és hol maradt ebben hiányosság.

 

Forrás: Regnum Christi mozgalom napi elmélkedése.
  

 

Elmélkedés 2 (Barsi Balázs):

Húsvét 6. hete - hétfő

ApCsel 16,11-15

 

Elhajóztunk tehát Troászból. Egyenesen Szamotrákiába jutottunk, másnap Neápoliszba, innen pedig Filippibe, amely Makedóniának ebben a részében az első telepes város. Ebben a városban töltöttünk néhány napot, és beszélgetéseket folytattunk. Szombaton kimentünk a kapun kívül a folyóvízhez; úgy gondoltuk, hogy ott az imahely. Leültünk ott, és szóltunk az asszonyokhoz, akik összegyűltek. A hallgatóságban volt egy Lídia nevű istenfélő bíborárus asszony Tiatíra városából, akinek az Úr megnyitotta a szívét, hogy hallgasson mindarra, amit Pál mondott. Miután ő és háza népe megkeresztelkedett, így könyörgött: „Ha úgy ítéltek meg, hogy hűséges vagyok az Úrhoz, térjetek be házamba és maradjatok nálam.” És erővel rá is vett minket.

 

Jn 15,26 – 16,4a

 

Amikor pedig eljön a Vigasztaló, akit elküldök majd nektek az Atyától, az igazság Lelkét, aki az Atyától származik, ő majd tanúságot tesz rólam; de ti is tanúságot tesztek, mert kezdettől fogva velem vagytok. Azért mondtam nektek mindezt, hogy meg ne botránkozzatok. Ki fognak zárni benneteket a zsinagógából, sőt eljön az óra, amikor mindaz, aki megöl titeket, szolgálatot vél tenni az Istennek. Azért teszik ezt, mert nem ismerték meg sem az Atyát, sem engem. Mindezt pedig azért mondtam nektek, hogy amikor eljön ezeknek az órája, emlékezzetek rájuk, hogy én megmondtam nektek.

 

 

A Szentlélek tanúságtétele, amiről Jézus a mai Evangéliumban beszél, a feltámasztás és a megdicsőítés műve volt, amely által kinyilatkoztatta a világnak, hogy Jézus az Atya Egyszülöttje, Isten hatalmas Fia. Most azonban az apostoloknak kell tanúságot tenniük, ugyancsak a Szentlélek erejében. A Szentlélek vezeti őket, sugallva, hová menjenek és hová ne menjenek. (A minap olvastuk: „A Szentlélek megtiltotta, hogy Ázsiában hirdessék Isten igéjét.”) Ő ad isteni erőt emberi szavaiknak, az Úr Krisztus pedig megnyitja a hallgatóság szívét, hogy befogadják tanúságtételüket, mint Lídia, a tiatírai bíborárus asszony.

 

Jézus és a Szentlélek csodálatos együttműködését látjuk itt: hol a Szentlélek nyit ajtót Jézusnak, hol pedig fordítva. Ahogy a szentáldozásban is a Szentlélekkel fogadjuk a megdicsőült Krisztust, ugyanakkor Jézus eucharisztikus jelenléte a Szentlelket árasztja szívünkbe. Ők ketten együtt alakítanak bennünket az Atyaisten gyermekeivé.

 

A mai Szentlecke egy további tanítást is hordoz. Egyetlen asszony nagylelkűsége elég egész Európa missziójának megindításához. A női lélek egyházalapító szerepére vet fényt a mai Szentlecke, arra a készséges lelkületre, amellyel Szűz Mária befogadta az örök Igét, arra a gondos, szolgáló szeretetre, amellyel Márta vendégül látta a Mestert, s arra az odaadó figyelemre is, amellyel Márta nővére, Mária hallgatta Jézus tanítását. A nők nem azzal nyerik el méltóságukat, ha ők is papi hivatalt viselnek, hanem ha kibontakoztatják sajátosan női karizmájukat. Ha sokszínű és nélkülözhetetlen tevékenységükkel kiegészítik a hithirdető és egyházszervező férfiak munkáját. Ha úgy működnek együtt velük, amilyen egységben, mégis csodálatos „munkamegosztásban” Krisztus és a Szentlélek tevékenykedik.

Lelki Morzsák

Ima:

Uram, Jézus, te magad vagy a szeretet! Taníts engem az egyetlen leckére, aszeretet gyakorlására. Soha nem  felejtem, hogy te  a végsőkig elmentél  aszeretetben. Atyád és az emberek iránti szeretetből áldoztad fel  magadat, megmutatván számunkra, hogy a szeretet nem szavakat kíván, hanem  odaadást és hűséget.  Úgy akarok  élni,  ahogy te  éltél,  s úgy  akarok  szeretni, ahogyan te szeretsz engem!

Lelki útravaló a mai napra

Május5.

Uram, add ma is kegyelmedet, hogy életem dicsérhessen téged!

Pál írja: Isten kegyelméből vagyok, ami vagyok. (1Kor 15,10)



Pál apostol magáról beszél ezekkel a szavakkal, mint a legkisebb apostolról, a torzszülöttről, akinek megjelent Jézus. Magát még arra sem tartja méltónak, hogy apostolnak nevezzék, és mégis Isten kegyelme által nagyobb lett az apostoloknál, és többet fáradozott náluk. De mindezt nem saját maga felmagasztalására írja le a korinthusiaknak, hanem ellenkezőleg: Isten kegyelmének nagyságát akarja éreztetni. Kegyelem. Sokszor elsiklunk e szó felett. Mikor használjuk ezt a szót a hétköznapokban? Leginkább jogi tételként ismerjük: kegyelmet kapott, megkegyelmeztek neki. Akkor használjuk, ha valamilyen megérdemelt büntetést, bűnhődést elengednek. De kinek van joga, kinek van hatalma elengedni a büntetést? Hogyan maradhat például egy gyilkos büntetlenül? Emberi igazságérzetünk lázadozik a kegyelem ellen. Ha vala kit megkárosítanak, biztos, hogy az első dolga az lesz, hogy kártérítést követel, megtorlást akar, hogy helyrebillenjen a világ és önmaga egyensúlya, igazságérzete.
Meglepő, sőt emberi gondolkodás számára igazából felfoghatatlan, de Krisztus megbocsáthat az ő megváltó szeretete által, és éppen ez az, ami anynyira megdöbbentő Krisztusban, hogy ő megbocsátja a bűnös vétkeit anélkül, hogy bűnhődnie kéne. Te is csak szeretetben bocsáthatsz meg. Bocsásd meg a mi vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek. És ennek fényében néha gondoljuk végig, hogy mi hányszor szorultunk Krisztus kegyelmére, megbocsátó szeretetére. Próbáljuk meg ebben is őt követni! Bocsássunk meg! Kegyelmezzünk!

Az ellened elkövetett igazságtalanságokat olyannak tekintsd, mint amelyeket Isten tervezett és ellenőrzött valamilyen rejtélyes okból. (Anthony de Mello)



Uram, add, hogy szeretetedből éljek. Ámen.

Lelki útravalónk a Nyitott ajtó 1-2. c. könyvekből való.

 

Egy gondolat - mára: 

Ha szeretem Krisztust, a cselekedeteim beszélnek róla.

(Bill Willis Új-Dél-Wales, Ausztrália)

     

 

Elmélkedés 1 (Regnum Christi):

 

Titeket is üldözni fognak

2013. május 5. Húsvét ötödik hete – szombat

P. Alex Yeung LC

 

Jn 15, 18-21

Ha a világ gyűlöl benneteket, tudjátok meg, hogy engem előbb gyűlölt nálatok. Ha a világból valók volnátok, a világ szeretné azt, ami az övé. Mivel nem vagytok a világból valók, hanem kiválasztottalak titeket a világból, azért gyűlöl benneteket a világ. Emlékezzetek a szóra, amit mondtam nektek: Nem nagyobb a szolga uránál. Ha engem üldöztek, titeket is üldözni fognak; ha az én szavamat megtartották, a tiéteket is megtartják majd. Ám mindezeket az én nevemért fogják tenni veletek, mert nem ismerik azt, aki küldött engem.

 

Bevezető ima: Ahogy most imában meghajtom fejemet előtted, Uram, tudom, hogy valóban jelen vagy velem élő Igédben. Lobbantsd fel a lelkemben a hit, a remény és a szeretet lángját, hogy be tudjam fogadni azt az üzenetet, melyet a mai napon nekem imában küldeni akarsz!

 

Kérés: Uram, méltó akarok lenni arra, hogy nevedért szenvedhessek.

 

1.A kereszténység kényelmetlensége. Amikor a barátok meg akarják pecsételni barátságukat, ünnepélyes vértestvéri esküt tesznek. Krisztus a mi vértestvérünk. Ő először hullatta vérét értünk, ezért azok, akik méltónak találtattak barátságára, illő, hogy sorsában is osztozzanak. A kereszténységnek követelményei vannak. Ezért tud virágozni az üldöztetések során is, mely megtisztítja a halott fát és felerősíti a meggyőződést, hogy Krisztus a minden. Mi az én hozzáállásom az üldöztetéshez? Bátran szólok-e az Egyház tanításairól, amikor azt nevetségessé akarják tenni, vagy az igazságot el akarják ferdíteni? Kereszténynek lenni nem mindig kellemes dolog ezen a világon. „Ha az evangélium nem sért, nem lehet Krisztus evangéliuma.”

 

2. Bátorság a hitben. A zsidóknak Krisztus megfeszítése botrány volt, a véneknek élete ostobaság. De nekünk, keresztényeknek büszkeségünk a kereszt. A világ soha nem fogja megérteni a kereszténységet, mert emberi értelmünk nem tudja felfogni Isten bölcsességét. A hit egy hivatás, vagy megbízólevél, és nem az emberi intuíció szüleménye. Ezért a kereszténység soha nem fog beilleszkedni a világ útjaiba és gondolkodásába. Krisztusban hinni azt jelenti, hogy fejet hajtok Isten kinyilatkoztatása előtt, és engedem magamat, hogy a Szentlélek fényében beleereszkedhessem az igazság teljességébe. Ez egy büszke lélek számára nehéz feladat. Hacsak nem leszel gyermekké, nem léphetsz be Isten országába. Szelíd és alázatos szívű Jézus, alakítsd szívemet a Te szíved szerint! Adj bátorságot, hogy merjek Érted gúny és nevetség tárgya lenni, mert szavaid hordozzák az Élet teljességét.

 

3. Diadal a megpróbáltatásban. Gyümölcseitekről ismernek meg benneteket. Ez a keresztények végrendelete, mely tükör Isten szeretetéről, az önfeláldozó életről. Krisztust úgy kell megismertetni azokkal, akik minket gyűlölettel, méreggel, erőszakkal támadnak, mint szeretet, megbocsátás és béke. Kereszténynek lenni gyönyörűség, mert ott van a bizonyosságunk, hogy a szeretet győzni fog a végén. Biztos, hogy addig sok szenvedés várható, mert a világ egyre nő a sötétségben és a gonoszságban. De aki mindvégig kitart, az látni fogja annak diadalát, akinek a nevéért szenvedett. Uram, adj erőt a szenvedésben és megpróbáltatásban, hogy hű lehessek keresztény a névhez!

 

Beszélgetés Krisztussal: Sok a meghívott, de kevés a választott. Uram, szeretnék a barátaid között lenni, akik méltónak találtattak arra, hogy nevedért szenvedjenek! Hány alkalom van minden nap, hogy kiálljak Érted, hogy szépen beszéljek azokkal, akik nekem ártanak és szőjem a békét ott, ahol megosztottság van. Arra kérlek, Uram, hadd álljak ki hitben nevedért, és örömmel vállaljam, hogy az ellentmondás jele legyek egy olyan világban, mely sem Téged, sem műved értékét nem ismeri.

 

Elhatározás: Ma keresek egy olyan alkalmat, amikor merészen szólni fogok az Egyház társadalmi tanításáról.

 

Forrás: Regnum Christi mozgalom napi elmélkedése.
  

Elmélkedés 2 (Barsi Balázs):

Húsvét 5. hete - szombat

ApCsel 16,1-10

Eljutott Derbébe és Lisztrába is. Volt ott egy Timóteus nevű tanítvány, egy hívővé lett zsidó anyának és pogány apának volt a fia. A testvérek, akik Lisztrában és Ikóniumban voltak, jó véleménnyel voltak róla. Pál azt akarta, hogy vele menjen az útra, azért magához vette és körülmetéltette, tekintettel a zsidókra, akik ezekben a helységekben voltak; mindenki tudta ugyanis, hogy az apja pogány volt. Amikor sorra járták a városokat, s tudatták, mihez kell tartaniuk magukat, közölték velük a határozatokat, amelyeket az apostolok és a presbiterek hoztak, akik Jeruzsálemben voltak. Így az egyházak megerősödtek a hitben és gyarapodtak számban napról-napra. Amikor keresztülmentek Frígián és Galácia tartományán, a Szentlélek megtiltotta nekik, hogy Ázsiában hirdessék Isten igéjét. Míziába érve megkísérelték ugyan, hogy Bitíniába menjenek, de Jézus Lelke nem engedte őket. Ezért átmentek Mízián, és lementek Troászba. Itt látomás jelent meg Pálnak éjnek idején: egy makedón férfi eléje állt és könyörgött neki: „Jöjj át Makedóniába, és segíts rajtunk!” Miután ezt a jelenést látta, késedelem nélkül igyekeztünk elindulni Makedóniába. Biztosan tudtuk, hogy Isten hívott minket, hogy hirdessük nekik az evangéliumot. 

Jn 15,18-21

Ha a világ gyűlöl benneteket, tudjátok meg, hogy engem előbb gyűlölt nálatok. Ha a világból valók volnátok, a világ szeretné azt, ami az övé. Mivel nem vagytok a világból valók, hanem kiválasztottalak titeket a világból, azért gyűlöl benneteket a világ. Emlékezzetek a szóra, amit mondtam nektek: Nem nagyobb a szolga uránál. Ha engem üldöztek, titeket is üldözni fognak; ha az én szavamat megtartották, a tiéteket is megtartják majd. Ám mindezeket az én nevemért fogják tenni veletek, mert nem ismerik azt, aki küldött engem.

 

 

A mai Evangéliumban Urunk felkészít arra, hogy ne legyünk naiv álmodozók, akik arra számítanak, hogy a krisztusi örömhír egy csapásra jóvá tesz mindenkit. Igenis, az evangélium szerinti élet gyűlöletet kelt a világ fiaiban irántunk, s ezt el kell viselnünk, anélkül, hogy viszonoznánk. Ha mi is gyűlölettel válaszolnánk a gyűlöletre, vagy saját kiválasztottságunk tudatában tetszelegve megvetnénk azokat, akik gyűlölnek minket, magunkban is ezt a meghasonlottságot idéznénk elő, s állandósítanánk a világ fiaiban is.

 

A világ, vagyis a bukott Ádám fiai egyfajta lelki hasadást, megosztottságot hordoznak szívükben: gyűlölik a világosságot, mégis vágyakoznak rá. Miközben tudatosan üldözik Krisztust tanítványaiban, tudattalanjuk mélységeiben az ő segítségére várnak. Ezt a bűn utáni kettősséget az emberben Jézus Krisztus eljövetele leplezte le, hiszen ő a világ világossága, aki azért jött, hogy „feltáruljanak sok szívnek gondolatai”. Ha mi igazán Krisztus hívei vagyunk, jelenlétünk ugyanezt a rejtett lelki meghasonlottságot hozza felszínre környezetünkben.

 

Erről tanúskodik a mai Szentleckében szereplő látomás, melyben a makedón férfi képében az Istent nem ismerő világ Krisztus utáni mélységes, tudattalan vágya fogalmazódik meg: „Jöjj, és segíts rajtunk!” Ezzel az elemi erővel felszakadó segélykiáltással veszi kezdetét Európa evangelizálása. Vajon ma nem ugyanez a kétségbeesett kiáltás tör fel a bűnökben megöregedett, elkereszténytelenedett Európa szíve mélyéből? Saját szívünk, tudatos és tudattalan világunk megosztottságát Krisztus szeretetével gyógyítva merünk-e részt vállalni megmentésében?

 

Ha igen, fel kell készülnünk rá, hogy nem elég kívülről báránynak kinéznünk; nekünk valóban bárányként kell a farkasok közé mennünk, nem pedig báránybőrbe öltözött farkasként. Isten Bárányához hasonlóan, aki elvette a világ bűneit, ártatlan tisztaságban kell megőriznünk lelkünket, mert csak így menthetjük meg farkassá változott testvéreinket.

 

Lelki Morzsák

Ima:

Uram, Jézus, te magad vagy a szeretet! Taníts engem az egyetlen leckére, a szeretet gyakorlására. Soha nem  felejtem, hogy te  a végsőkig elmentél  a szeretetben. Atyád és az emberek iránti szeretetből áldoztad fel  magadat, megmutatván számunkra, hogy a szeretet nem szavakat kíván, hanem  odaadást és hűséget.  Úgy akarok  élni,  ahogy te  éltél,  s úgy  akarok  szeretni, ahogyan te szeretsz engem!

 

Lelki útravaló a mai napra

Május4.

Uram, add ma is kegyelmedet, hogy életem dicsérhessen téged!

Pál írja: Isten kegyelméből vagyok, ami vagyok. (1Kor 15,10)



Pál apostol magáról beszél ezekkel a szavakkal, mint a legkisebb apostolról, a torzszülöttről, akinek megjelent Jézus. Magát még arra sem tartja méltónak, hogy apostolnak nevezzék, és mégis Isten kegyelme által nagyobb lett az apostoloknál, és többet fáradozott náluk. De mindezt nem saját maga felmagasztalására írja le a korinthusiaknak, hanem ellenkezőleg: Isten kegyelmének nagyságát akarja éreztetni. Kegyelem. Sokszor elsiklunk e szó felett. Mikor használjuk ezt a szót a hétköznapokban? Leginkább jogi tételként ismerjük: kegyelmet kapott, megkegyelmeztek neki. Akkor használjuk, ha valamilyen megérdemelt büntetést, bűnhődést elengednek. De kinek van joga, kinek van hatalma elengedni a büntetést? Hogyan maradhat például egy gyilkos büntetlenül? Emberi igazságérzetünk lázadozik a kegyelem ellen. Ha vala kit megkárosítanak, biztos, hogy az első dolga az lesz, hogy kártérítést követel, megtorlást akar, hogy helyrebillenjen a világ és önmaga egyensúlya, igazságérzete.
Meglepő, sőt emberi gondolkodás számára igazából felfoghatatlan, de Krisztus megbocsáthat az ő megváltó szeretete által, és éppen ez az, ami anynyira megdöbbentő Krisztusban, hogy ő megbocsátja a bűnös vétkeit anélkül, hogy bűnhődnie kéne. Te is csak szeretetben bocsáthatsz meg. Bocsásd meg a mi vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek. És ennek fényében néha gondoljuk végig, hogy mi hányszor szorultunk Krisztus kegyelmére, megbocsátó szeretetére. Próbáljuk meg ebben is őt követni! Bocsássunk meg! Kegyelmezzünk!

Az ellened elkövetett igazságtalanságokat olyannak tekintsd, mint amelyeket Isten tervezett és ellenőrzött valamilyen rejtélyes okból. (Anthony de Mello)



Uram, add, hogy szeretetedből éljek. Ámen.


Lelki útravalónk a Nyitott ajtó 1-2. c. könyvekből való.

 

 

Egy gondolat - mára:

 

Ha szeretem Krisztust, a cselekedeteim beszélnek róla.

(Bill Willis Új-Dél-Wales, Ausztrália)

     

Elmélkedés 1 (Regnum Christi):

 

Titeket is üldözni fognak

2013. május 4. Húsvét ötödik hete – szombat

P. Alex Yeung LC

 

Jn 15, 18-21

Ha a világ gyűlöl benneteket, tudjátok meg, hogy engem előbb gyűlölt nálatok. Ha a világból valók volnátok, a világ szeretné azt, ami az övé. Mivel nem vagytok a világból valók, hanem kiválasztottalak titeket a világból, azért gyűlöl benneteket a világ. Emlékezzetek a szóra, amit mondtam nektek: Nem nagyobb a szolga uránál. Ha engem üldöztek, titeket is üldözni fognak; ha az én szavamat megtartották, a tiéteket is megtartják majd. Ám mindezeket az én nevemért fogják tenni veletek, mert nem ismerik azt, aki küldött engem.

 

Bevezető ima: Ahogy most imában meghajtom fejemet előtted, Uram, tudom, hogy valóban jelen vagy velem élő Igédben. Lobbantsd fel a lelkemben a hit, a remény és a szeretet lángját, hogy be tudjam fogadni azt az üzenetet, melyet a mai napon nekem imában küldeni akarsz!

 

Kérés: Uram, méltó akarok lenni arra, hogy nevedért szenvedhessek.

 

1.A kereszténység kényelmetlensége. Amikor a barátok meg akarják pecsételni barátságukat, ünnepélyes vértestvéri esküt tesznek. Krisztus a mi vértestvérünk. Ő először hullatta vérét értünk, ezért azok, akik méltónak találtattak barátságára, illő, hogy sorsában is osztozzanak. A kereszténységnek követelményei vannak. Ezért tud virágozni az üldöztetések során is, mely megtisztítja a halott fát és felerősíti a meggyőződést, hogy Krisztus a minden. Mi az én hozzáállásom az üldöztetéshez? Bátran szólok-e az Egyház tanításairól, amikor azt nevetségessé akarják tenni, vagy az igazságot el akarják ferdíteni? Kereszténynek lenni nem mindig kellemes dolog ezen a világon. „Ha az evangélium nem sért, nem lehet Krisztus evangéliuma.”

 

2. Bátorság a hitben. A zsidóknak Krisztus megfeszítése botrány volt, a véneknek élete ostobaság. De nekünk, keresztényeknek büszkeségünk a kereszt. A világ soha nem fogja megérteni a kereszténységet, mert emberi értelmünk nem tudja felfogni Isten bölcsességét. A hit egy hivatás, vagy megbízólevél, és nem az emberi intuíció szüleménye. Ezért a kereszténység soha nem fog beilleszkedni a világ útjaiba és gondolkodásába. Krisztusban hinni azt jelenti, hogy fejet hajtok Isten kinyilatkoztatása előtt, és engedem magamat, hogy a Szentlélek fényében beleereszkedhessem az igazság teljességébe. Ez egy büszke lélek számára nehéz feladat. Hacsak nem leszel gyermekké, nem léphetsz be Isten országába. Szelíd és alázatos szívű Jézus, alakítsd szívemet a Te szíved szerint! Adj bátorságot, hogy merjek Érted gúny és nevetség tárgya lenni, mert szavaid hordozzák az Élet teljességét.

 

3. Diadal a megpróbáltatásban. Gyümölcseitekről ismernek meg benneteket. Ez a keresztények végrendelete, mely tükör Isten szeretetéről, az önfeláldozó életről. Krisztust úgy kell megismertetni azokkal, akik minket gyűlölettel, méreggel, erőszakkal támadnak, mint szeretet, megbocsátás és béke. Kereszténynek lenni gyönyörűség, mert ott van a bizonyosságunk, hogy a szeretet győzni fog a végén. Biztos, hogy addig sok szenvedés várható, mert a világ egyre nő a sötétségben és a gonoszságban. De aki mindvégig kitart, az látni fogja annak diadalát, akinek a nevéért szenvedett. Uram, adj erőt a szenvedésben és megpróbáltatásban, hogy hű lehessek keresztény a névhez!

 

Beszélgetés Krisztussal: Sok a meghívott, de kevés a választott. Uram, szeretnék a barátaid között lenni, akik méltónak találtattak arra, hogy nevedért szenvedjenek! Hány alkalom van minden nap, hogy kiálljak Érted, hogy szépen beszéljek azokkal, akik nekem ártanak és szőjem a békét ott, ahol megosztottság van. Arra kérlek, Uram, hadd álljak ki hitben nevedért, és örömmel vállaljam, hogy az ellentmondás jele legyek egy olyan világban, mely sem Téged, sem műved értékét nem ismeri.

 

Elhatározás: Ma keresek egy olyan alkalmat, amikor merészen szólni fogok az Egyház társadalmi tanításáról.


Forrás: Regnum Christi mozgalom napi elmélkedése.
  

Elmélkedés 2 (Barsi Balázs):

 Húsvét 5. hete - szombat

 

ApCsl.16,1-10
Eljutott Derbébe és Lisztrába is. Volt ott egy Timóteus nevű tanítvány, egy hívővé lett zsidó anyának és pogány apának volt a fia. A testvérek, akik Lisztrában és Ikóniumban voltak, jó véleménnyel voltak róla. Pál azt akarta, hogy vele menjen az útra, azért magához vette és körülmetéltette, tekintettel a zsidókra, akik ezekben a helységekben voltak; mindenki tudta ugyanis, hogy az apja pogány volt. Amikor sorra járták a városokat, s tudatták, mihez kell tartaniuk magukat, közölték velük a határozatokat, amelyeket az apostolok és a presbiterek hoztak, akik Jeruzsálemben voltak. Így az egyházak megerősödtek a hitben és gyarapodtak számban napról-napra. Amikor keresztülmentek Frígián és Galácia tartományán, a Szentlélek megtiltotta nekik, hogy Ázsiában hirdessék Isten igéjét. Míziába érve megkísérelték ugyan, hogy Bitíniába menjenek, de Jézus Lelke nem engedte őket. Ezért átmentek Mízián, és lementek Troászba. Itt látomás jelent meg Pálnak éjnek idején: egy makedón férfi eléje állt és könyörgött neki: „Jöjj át Makedóniába, és segíts rajtunk!” Miután ezt a jelenést látta, késedelem nélkül igyekeztünk elindulni Makedóniába. Biztosan tudtuk, hogy Isten hívott minket, hogy hirdessük nekik az evangéliumot. 

Jn 15,18-21

Ha a világ gyűlöl benneteket, tudjátok meg, hogy engem előbb gyűlölt nálatok. Ha a világból valók volnátok, a világ szeretné azt, ami az övé. Mivel nem vagytok a világból valók, hanem kiválasztottalak titeket a világból, azért gyűlöl benneteket a világ. Emlékezzetek a szóra, amit mondtam nektek: Nem nagyobb a szolga uránál. Ha engem üldöztek, titeket is üldözni fognak; ha az én szavamat megtartották, a tiéteket is megtartják majd. Ám mindezeket az én nevemért fogják tenni veletek, mert nem ismerik azt, aki küldött engem.

 

A mai Evangéliumban Urunk felkészít arra, hogy ne legyünk naiv álmodozók, akik arra számítanak, hogy a krisztusi örömhír egy csapásra jóvá tesz mindenkit. Igenis, az evangélium szerinti élet gyűlöletet kelt a világ fiaiban irántunk, s ezt el kell viselnünk, anélkül, hogy viszonoznánk. Ha mi is gyűlölettel válaszolnánk a gyűlöletre, vagy saját kiválasztottságunk tudatában tetszelegve megvetnénk azokat, akik gyűlölnek minket, magunkban is ezt a meghasonlottságot idéznénk elő, s állandósítanánk a világ fiaiban is.

 

A világ, vagyis a bukott Ádám fiai egyfajta lelki hasadást, megosztottságot hordoznak szívükben: gyűlölik a világosságot, mégis vágyakoznak rá. Miközben tudatosan üldözik Krisztust tanítványaiban, tudattalanjuk mélységeiben az ő segítségére várnak. Ezt a bűn utáni kettősséget az emberben Jézus Krisztus eljövetele leplezte le, hiszen ő a világ világossága, aki azért jött, hogy „feltáruljanak sok szívnek gondolatai”. Ha mi igazán Krisztus hívei vagyunk, jelenlétünk ugyanezt a rejtett lelki meghasonlottságot hozza felszínre környezetünkben.

 

Erről tanúskodik a mai Szentleckében szereplő látomás, melyben a makedón férfi képében az Istent nem ismerő világ Krisztus utáni mélységes, tudattalan vágya fogalmazódik meg: „Jöjj, és segíts rajtunk!” Ezzel az elemi erővel felszakadó segélykiáltással veszi kezdetét Európa evangelizálása. Vajon ma nem ugyanez a kétségbeesett kiáltás tör fel a bűnökben megöregedett, elkereszténytelenedett Európa szíve mélyéből? Saját szívünk, tudatos és tudattalan világunk megosztottságát Krisztus szeretetével gyógyítva merünk-e részt vállalni megmentésében?

 

Ha igen, fel kell készülnünk rá, hogy nem elég kívülről báránynak kinéznünk; nekünk valóban bárányként kell a farkasok közé mennünk, nem pedig báránybőrbe öltözött farkasként. Isten Bárányához hasonlóan, aki elvette a világ bűneit, ártatlan tisztaságban kell megőriznünk lelkünket, mert csak így menthetjük meg farkassá változott testvéreinket.

 

Lelki Morzsák

Ima:

Taníts, Uram, elfogadni a békességre vezető út melletti nehézségeket. Úgyvenni ezt a bűnös világot, ahogy  Jézus tette, nem ahogy én tenném. Bízni abban, hogy Ő mindent jóra fordít,  ha elfogadom az Ő akaratát és  valóban boldog legyek ebben az életben, főleg  pedig boldog lehessek majd Vele  az örök életben.    

Lelki útravaló:

 

Lelki útravaló a mai napra

Május3.

Milyen nehezen látjuk meg, hogy mindaz, ami körülvesz minket, mind dicsőségedet hirdeti. Hogy hihetném akár egy pillanatig is, hogy bármikor is vetekedhetnék veled. Hadd üljek le csendben melléd, imádva téged, hogy meghalljam, amit mondani fogsz nekem! Ámen.

És látta Isten, hogy minden, amit alkotott, igen jó. (1Móz 1,31)



A teremtés csodálata a Teremtő dicsérete, ha abban a Teremtő keze munkáját látjuk. Kitárul szemed előtt a csodák csodája, ott áll előtted a szépség, harmónia. Mindenben gyönyörű és hibátlan rendszer működik, amit ajándékul kaptak az emberek, ugyanakkor feladatul azt, hogy gondozzák azt. Nem elég néha csak kitárni karod, hogy lelkedben átölelhesd az egészet? Miért volt Isten ennyire kegyes, hogy ezt mind elénk tárta, és megadta a képességet, hogy gyönyörködhessünk benne? Lobog a tábortűz az est homályában, szentjánosbogarak apró lámpákat gyújtanak a mezőn, a tó megkettőzi a naplemente fényét. Csillagok mi lliói kiáltják az éjszakába: Teremtőnk él, és átveszik az uralmat a naplementétől rózsaszínre és lilára festett égen. Meleg szellő járja át tagjaimat, és dalba kezd a nádas. Nem, nem az én kezem munkája mindez. Nem, nem én vigyázom rá. Nem, nem is én táplálom. Hova lenne az én kezem, az én felügyeletem és gondoskodásom az Úr keze, az Úr felügyelete és gondoskodása nélkül? Mit ér mindez, ha nem látom mögötte a Teremtőt?

Valamikor régen egy egész éjszakai gyaloglás után, a hajnali órákban egy erdő közelében elaludtam. Az egyik kísérőnk nem szólt semmit, csak egyet kiáltott, és elrohant a sivatagba. Amikor feljött a nap, megkérdeztem tőle: "Mi jött rád, hogy elszaladtál?" Így válaszolt: "Hallottam a cinegéket a fákon énekelni, láttam, hogy az ég alján gyönyörű vörös lett minden, a békák kuruttyoltak. Arra gondoltam, hogy ha mindenki dicséri az Istent, én sem maradhatok ki belőle." (Sa di)



Segíts, Uram, hogy szemeimet feléd fordítsam! A te kezed munkája látszódjék meg az enyémen is! Ámen.

Lelki útravalónk a Nyitott ajtó 1-2. c. könyvekből való.

 

Egy gondolat - mára:

 

Földünk az Isten élő ajándéka.

(Diane Chambers New Jersey, USA)

 

     

Elmélkedés 1 (Regnum Christi):

 

Az apostolok hivatása

2013. május 3. Húsvét ötödik hete – péntek

Szent Fülöp és Jakab apostolok

P. Szász Csaba LC

 

Jn 14, 6-14

Az utolsó vacsorán Jézus így szólt tanítványaihoz:"Én vagyok az Út, az Igazság és az Élet - válaszolta Jézus. - Senki sem juthat el az Atyához, csak általam. Ha engem ismernétek, Atyámat is ismernétek, de mostantól fogva ismeritek és látjátok." Erre Fülöp kérte: "Uram, mutasd meg nekünk az Atyát, s az elég lesz nekünk." "Már oly régóta veletek vagyok - felelte Jézus -, és nem ismersz, Fülöp? Aki engem látott, az Atyát is látta. Hogy mondhatod hát: Mutasd meg nekünk az Atyát? Nem hiszed, hogy én az Atyában vagyok s az Atya bennem? A szavakat, amelyeket hozzátok intézek, nem magamtól mondom, s a tetteket is az Atya viszi végbe, aki bennem van. Higgyétek, hogy én az Atyában vagyok, s az Atya bennem. Ha másképpen nem, legalább a tetteimért higgyétek. Bizony, bizony, mondom nektek: Aki hisz bennem, ugyanazokat a tetteket viszi végbe, amelyeket én végbevittem, sőt még nagyobbakat is végbevisz, mert az Atyához megyek, s amit a nevemben kértek, azt megteszem nektek, hogy az Atya megdicsőüljön a Fiúban, bármit kértek a nevemben, megteszem nektek.”

 

Bevezető ima: Istenem, jó nekünk itt lenni, veled beszélgetni. Te tudod, hogy nélküled milyen árvák vagyunk. Ne hagyj el hát minket, hogy mindig áldhassuk Szent Nevedet!

 

Kérés: Uram, hadd ismerjelek meg téged jobban, mint eddig; hadd tapasztaljam meg jelenlétedet még személyesebben, mint eddig!

 

1. Az apostolok tele vannak kérdésekkel. Tamás apostol szavaiból láthatjuk, hogy az apostolok nem tudták, hová megy Jézus és melyik úton fog menni. Fülöp apostol Jézus szavaitól fellelkesedve az Atyáról érdeklődik. Jézus pedig csak csodálkozik emberi korlátoltságukon: „Ha engem ismernétek… Hogy mondhatod hát?”… – Én nem ütközöm meg kérdéseiken, hiszen én is az érdeklődők első sorába helyezem magam, hogy az élet értelme után kérdezősködjek: Hol vagy Te, Istenem? Hogyan juthatok el hozzád? Milyen vagy? „Ragyogtasd ránk arcodat, Uram, Te örömmel töltöd el szívemet” (Zsolt. 4,7-8). – Az ember kérdésként áll önmaga előtt és éhezik az igazság után.

 

2. Uram, mutasd meg nekünk az Atyát, s az elég lesz nekünk! Fülöp apostol kimondta szívének legmélyebb vágyát és óhaját. Az ő szomjúságában mindannyian osztozunk: mert a mi hivatásunk Jézus Krisztusban az Atyához szól: „Legyetek hát tökéletesek, amint mennyei Atyátok tökéletes!” (Mt 5,48). Ezt is Jézustól tudjuk, hiszen Ő az, aki a mennyből szállt alá. – Igen, ha az Atyát akarjuk megismerni, akkor Jézushoz kell, forduljunk, mert amilyen Fiú Ő, olyan az Atya is; a kettőjük viszonyából tudjuk meg, hogy milyen az Atya. Jézus kinyilatkoztatja az Atyát az embereknek. Általa tudjuk, hogy annyira szeret minket az Atya, hogy egyszülött Fiát adta értünk (ld. 1 Jn 4,9). Azt is tudjuk, hogy az Atya irgalmas, türelmes, mindig a javunkat keresi.

 

3. Az apostolok hivatása. Az evangéliumi részben leírt társalgás egy egészen bensőséges képet fest le az apostolok közösségéről. Most, hogy Jézus ilyen nyíltan beszél velük, az apostolokban egy csillapíthatatlan éhség jut napvilágra: annyira éheznek Isten után, hogy életüket is képesek erre a célra szentelni, keresik Istent és vele együtt akarnak lenni. Ez az Istennek szentelt lelkek (papok, szerzetesek, megszentelt életűek) hivatása: Istennel lenni, és ezen tapasztalatukat másokkal is megosztani (ki-ki a maga módján). Isten ezeket a személyeket magának választotta ki, hogy részt vegyenek bensőséges életében és a világban folytassák az általa elkezdett művet. – Ezért Fülöp apostol kérdésében a hivatás lényegét fedezhetjük fel, s azt, hogy ez a hivatás milyen mély lelki vigaszokkal, kegyelmekkel jár; mert ha Isten velünk, akkor hiányozhat-e valami az életünkből?

 

Beszélgetés Krisztussal: Krisztusom, Te vagy lelki szomjamra a válasz. A szamariai asszonnyal ismételem neked: „Uram, adj nekem ilyen vizet, hogy ne szomjazzam többé…” (Jn 4,15). Uram, jó nekünk itt lenni a Te szent hajlékodban.

 

Elhatározás: Ma elgondolkozok keresztény hivatásomon és röviden imádkozom a papi hivatásokért.

 

Forrás: Regnum Christi mozgalom napi elmélkedése.
 

Elmélkedés 2 (Barsi Balázs):

1Kor 15,1-8

Figyelmetekbe ajánlom, testvérek, az evangéliumot, amelyet hirdettem nektek, amelyet el is fogadtatok, és amelyben álltok. Általa üdvözülni is fogtok, ha megtartjátok úgy, ahogy hirdettem nektek, különben hiába lettetek volna hívőkké. Mert mindenekelőtt azt adtam át nektek, amit én is kaptam: hogy Krisztus meghalt a bűneinkért az Írások szerint, eltemették, és harmadnapon feltámadt, az Írások szerint. Megjelent Kéfásnak, majd a tizenkettőnek. Azután megjelent több, mint ötszáz testvérnek egyszerre, akik közül a legtöbben még élnek, egyesek pedig elszenderültek. Azután megjelent Jakabnak, majd valamennyi apostolnak. Mindnyájuk után pedig mint félresikerültnek, megjelent nekem is.

Jn 14,6-14

Jézus azt felelte neki: „Én vagyok az út, az igazság és az élet. Senki sem jut az Atyához, csak általam. Ha engem megismertetek volna, Atyámat is ismernétek. De mostantól fogva ismeritek és láttátok őt.” Ekkor Fülöp kérte őt: „Uram, mutasd meg nekünk az Atyát, és az elég nekünk!” Jézus így válaszolt neki: „Annyi idő óta veletek vagyok, és nem ismertél meg engem, Fülöp? Aki engem látott, látta az Atyát is. Hogyan mondhatod hát: „Mutasd meg nekünk az Atyát?” Nem hiszed, hogy én az Atyában vagyok, és az Atya énbennem? Az igéket, amelyeket én mondok nektek, nem magamtól mondom, hanem az Atya, aki bennem lakik, ő cselekszi a tetteit. Higgyetek nekem, hogy én az Atyában vagyok, és az Atya énbennem. Ha másért nem, hát legalább a tetteimért higgyetek. Bizony, bizony mondom nektek: Aki hisz bennem, ugyanazokat a tetteket viszi majd végbe, amelyeket én teszek, sőt nagyobbakat is tesz majd azoknál, mert én az Atyához megyek. Bármit kértek az én nevemben, megteszem azt, hogy az Atya megdicsőüljön a Fiúban. Ha valamit kértek tőlem az én nevemben, megteszem azt.”

Fülöp apostol kérése az emberi szív legmélyebb vágyát fogalmazza meg, s azzal, hogy Jézushoz fordul vele, azt is elismeri, hogy ezt az elemi erejű vágyakozást nem töltheti be más, csak ő. Jézus nem utasítja el Fülöp kérését, hanem azonnal teljesíti, a legnagyobb és legvégső kinyilatkoztatást adva neki az Atya és a Fiú közötti egységről, amely nem pusztán átmeneti vagy szimbolikus egység, hanem örök és teljes egymásban levés. 

A másnap halálra ítélt és megölt Jézus az Atya legtökéletesebb képe itt a földön. Fülöp az utolsó vacsorán ezt még nem érthette. Húsvét és Pünkösd után viszont azt nem értené, hogyan lehetnek olyan keresztények, akik azzal vádolják az Istent, hogy békésen trónol az égben, míg mi itt a földön szenvedünk, holott az értünk meghalt megfeszített, de a halálon diadalmaskodó Jézus a leghitelesebb kinyilatkoztatást adta az Atyaistenről erre a gonoszsággal, szenvedéssel és halállal megjelölt földi életre. 

Ez a Jézus jelent meg a ma ünnepelt másik apostolnak, Jakabnak is. (A Szent Pál-i felsorolás szerint Péteren kívül ő az egyetlen a tizenkettő közül, aki négyszemközt találkozott a Feltámadottal.) Arról azonban nem szólnak sem az evangélisták, sem Szent Pál, hogy mit mondott Jakabnak a feltámadott Úr. Talán mert az ilyen bensőséges találkozás a feltámadott Úrral, a vele kettesben töltött percek olyan mélyen érintik és jelölik meg a férfiembert, hogy mindezt nem tudja szavakba önteni. S talán mert rá nem egy bizonyos üzenetet bízott az Úr, mint Mária Magdolnára, hanem őt magát tette üzenetté… 

 

Minket is hasonló találkozásra hív Jézus Krisztus, a Feltámadott. Arra, hogy vele legyünk nap mint nap, s ez a bensőséges együttlét élő és hiteles üzenetté formáljon minket testvéreink számára.

 

2011 Szent Gellért Erdélyi Lovagrend - Lelki élet. Custom Footer text
Powered by Joomla 1.7 Templates buy reliable web hosting