Lelki Morzsák

Ima:

 

Uram, te azt mondtad  tanítványaidnak: Ti vagytok  a világ világossága.  A fény világít, szórja sugarát és elűzi a sötétséget. Engedd, Uram, hogy  én is fénysugár lehessek! Hadd vigyem az öröm fényét az emberek közé,  hiszen én is a te  kegyelmed fényességében élek! Hadd  legyek akaratod szerint  a világosság gyermeke!  Világítson az  én életem  is, hogy  a téged  kereső, utánad vágyó lelkek általam hozzád találjanak.

 

Lelki útravaló a mai napra

Május1.

Uram! Olyan jó, hogy szeretettel figyeled minden lépésünket, hogy számon tartod örömeinket és nyomorúságunkat! Áldunk ezért a gondviselő szeretetedért!

Mint repdeső madársereg, úgy oltalmazza a Seregek Ura Jeruzsálemet: oltalmazza és megmenti, megvédi és megtartja. (Ézs 31,5)



Jeruzsálem lakói sokszor rossz útra tértek. Istennek népe számtalanszor tévedt a bűn csapdájába. Nem csupán az ószövetségi időkben, hanem ugyanúgy ma is. Az Úr mégis, mindennek ellenére maradéktalanul szeret bennünket. Szeret, s ezért oltalmaz és megtart minden megpróbáltatásunkban. Izrael fiai is eltávolodtak Istentől, ahogyan sokszor mi is tesszük. És ez bajba sodorta őket, ahogyan bennünket is nyomorba sodor, ha eltávolodunk tőle. Ám a mi mennyei Atyánk ekkor sem fordít nekünk hátat, nem hagy magunkra! Hanem egyszerre erős és elszánt védelmezésünkre, akár az oroszlán, ugyanakkor aggályosan gondoskodó és oltalmazó, mint a madarak. Ahogyan igénk tan úsága szerint az Úr maga harcol Jeruzsálemért, értünk is harcol és védőszárnyai alatt tart bennünket. Csupán bíznunk kell benne, s nem szabad aggodalmaskodnunk semmiért, hiszen ő kezében hordoz mindannyiunkat! Csupán bíznunk és reá hagyatkoznunk? Az ember számára talán ez a legnehezebb? Feladni kételkedésünket, aggályainkat, ellenvetéseinket, kifogásainkat és mindent, ami észérveinkre hagyatkozik. Feladni és letenni sorsunkat és életünket annak a kezébe, aki mindig óvón tekint ránk, akinek irgalmára mindig bizton támaszkodhatunk. Ha erre törekszünk, soha nem vehet erőt rajtunk semmiféle nyomorúságunk.

Mindig a lehetetlent kell megkísérelnünk ahhoz, hogy létrejöjjön a lehetséges. (Hermann Hesse)



Urunk, kérünk add, hogy le tudjuk küzdeni emberségünk korlátait, kétkedéseinket és ellenvetéseinket, és hogy képesek legyünk bizalommal a te kezedbe letenni életünket! Ámen.

Lelki útravalónk a Nyitott ajtó 1-2. c. könyvekből való.

 

    

Egy gondolat - mára:

 

Jézus mindnyájunkat új kezdetekre hív.

Stephane Brooks (Francia Nyugat India) 

     

 

Elmélkedés 1 (Regnum Christi):

 

Egyesülve a borban

2013. május 1. Húsvét ötödik hete – szerda

P. Alex Yeung, LC

 

 

Jn, 15,1-8

Én vagyok az igazi szőlőtő, Atyám pedig a szőlőműves. Minden szőlővesszőt, amely nem hoz rajtam gyümölcsöt, lemetsz, és minden termőt megtisztít, hogy többet teremjen. Ti már tiszták vagytok az ige által, amelyet mondtam nektek. Maradjatok bennem, és én tibennetek. Miként a szőlővessző nem tud gyümölcsöt hozni önmagától, ha nem marad a szőlőtőn, úgy ti sem, ha nem maradtok bennem. Én vagyok a szőlőtő, ti pedig a szőlővesszők. Aki bennem marad, és én őbenne, az bő termést hoz, mert nálam nélkül semmit sem tehettek. Ha valaki nem marad bennem, azt kivetik, mint a szőlővesszőt, és elszárad; összeszedik, tűzre vetik és elég. Ha bennem maradtok, és az én igéim tibennetek maradnak, kérjetek, amit csak akartok, és megkapjátok. Azáltal dicsőül meg Atyám, hogy sok gyümölcsöt hoztok, és tanítványaim lesztek.

 

Bevezető ima: Uram, ahogy ezen az órán magányomban eléd jövök, engedd lelkemnek, hogy befogadja azokat a fénysugarakat, melyeket közölni akarsz velem. Hiszem, hogy elkísérsz imámban. Hiszem, hogy keresed szívemet és megadod azokat a kegyelmeket, melyekre leginkább szükségem van. Neked adom akaratomat, hogy szívem égjen a Te szeretetedben.

 

Kérés: Uram, öltöztesd fel szívemet és lelkemet, és szőlőművesként metszd meg lelkem szőlőjét, hogy jó és szép gyümölcsöket teremhessek!

 

1. Jól gondozottan tartsuk szívünket. Nincs még egy olyan ősi érzés, melyet egy megérett szőlőültetvényen való séta vált ki az emberből. Minden olyan szabályos: az ember szemléli, ahogy fél mérföld hosszan, egyenes sorokban állnak a vastag szőlőtövek, közel a földhöz, roskadozva az érett fürtöktől. A gyümölcs olyan érett, hogy a fürtök szinte a földig érnek. Természetesen ez nem a szőlő természetes állapota. A szőlő itt, ott és amott nő a maga véletlenszerű és rendezetlen módján. Az is megtörténhet, hogy a szőlő földjének tápanyaga annyira kimerül, hogy termés sem lesz rajta. A szőlőműves tudja jól, hogy ha a szőlőt nem metszi, nem lesz rajta elég termés. Ugyanez történik a lelki életünkkel, ha annak irányítását gyenge és bukott természetünk veszi át. Le kell vágni az elszáradt gallyakat, melyek nem hoznak termést, legfőképpen az egoizmust. Minden nap rengeteg alkalom kínálkozik arra, hogy meghalljunk önmagunknak, legfőképpen a hiábavalóságoknak és az önzésünknek. Fájdalmas Istent és másokat magunk elé helyezni, de amikor megtesszük, megtapasztaljuk a szeretet örömét. Milyen lehetőségek kínálkoznak számomra ma, hogy megtisztítsam szeretetemet? Minél aprólékosabban metszegetem szívemet, annál érettebb lesz a gyümölcs, melyet leszedhetek.

 

2. Munka a szőlőben. Az egyik legkényesebb terület a szeretetem tisztogatásában az ítélet legyőzése. Hányszor történt már meg velem, hogy bizonygattam igazamat és azt, hogy mindenki más téved, még akkor is, ha a tények ellenem szóltak. Az eszmékkel kapcsolatos ítélkezés, különösen a hit és erkölcs igazságaira vonatkozóan, igen emberi dolog. Sok jó szándékú keresztény találta már kívül magát az egy, Szent Katolikus Egyházon csak azért, mert ítéleteik nem voltak összhangban Krisztus tanításával. Ezért sürget minket Krisztus, hogy maradjunk meg benne, mert „aki nem marad meg bennem, azt kivetik és elszárad”. Az egység nem azt jelenti, hogy kiválogatjuk a nekünk tetsző eszméket, hanem teljes odaadást jelent a liturgiában, szentségekben, dogmákban és erkölcsi tanokban. A nagy lelki mester, Kempis Tamás írta a Krisztus követése című művében, hogy sokan követik Jézust a kenyértörésben, de a kelyhéből kevesen isznak. Van olyan gondolatom a hittétel vagy erkölcsök dolgában, mely nem teljesen egyezik a Katolikus Egyház tanításával?

 

3. Gyümölcsöt teremni. Talán sokaknak ismerős a példa, hogy amikor kinyitjuk egy termék dobozát, próbáljuk összerakni azt, mire egy jó adag idegeskedés után, lenyelve büszkeségünket, elolvassuk a használati utasítást. Ez a nevetséges, életből vett példa vonatkoztatható a lelkiéletünk termékenységére is. Nehézségek jönnek életünk útján, és mi állandóan visszaesünk abba, hogy próbáljuk azokat saját erőnkből megoldani. Valószínűleg sokan vesszük észre magunkon, hogy szenvedélyeink hálójába esve mondunk, vagy teszünk dolgokat, amelyeket később megbánunk, mivel azok nem illettek a kereszténységünkhöz. Milyen egyszerűek a dolgok, ha életünk középpontjában Krisztus áll. Amikor kegyelmi életet élek, rendszeresen járulok szentségekhez, hűségesen imádkozom, és keresem, hogy másokban hogyan szolgálhatom Krisztust, biztosan legyőzhetetlen vagyok. Ez a lelki termékenység törvénye: Jézust kell az életemmé tenni. Ahelyett, hogy Krisztushoz csak a végső esetben fordulunk, sokkal simábbá tehetnénk napjainkat, ha Őt tennénk az első helyre. Jézus, engedd, hogy szavaid visszhangozzanak lelkemben ezen a napon, hogy veled sokkal több gyümölcsöt teremhessek szavaimban és tetteimben!

 

Beszélgetés Krisztussal: Uram, Te ismered szívemet. Nyesegesd meg ott, ahol szükséges, mint ahogy a jó orvos is belevág abba, amit gyógyítani akar! Segíts, hogy ne álljak ellen ennek a fájdalomnak, hiszen ez a szeretet fájdalma!

 

Elhatározás: Ma megkérdezem Jézust, hogy életem melyik részének van szüksége megnyesésre vagy gondozásra. Ezután felajánlom ezt, mint neki tetsző és elfogadható áldozatot szeretetem jeléül.

 

Az ács dicsősége

2013. május 1.

Szent József a munkás

P. Steven Reilly LC

 

Mt 13;54-58

Amikor ezeket a példabeszédeket elmondta, Jézus eltávozott onnan. Visszament városába, és az ottaniakat tanította a zsinagógákban. Azok csodálkozva kérdezgették: "Honnan van ennek a bölcsessége és a csodatevő ereje? Nem az ácsnak a fia? Nem Mária az anyja, nem Jakab, József, Simon és Júdás a testvérei? S nővérei nem mind itt élnek köztünk? Honnét vette hát mindezeket?" És megbotránkoztak rajta. Jézus erre megjegyezte: "A prófétának csak a saját hazájában és házában nincs becsülete." Hitetlenségük miatt ott több csodát nem is tett.

Bevezető ima: Atyám, imádkozni jöttem. Buzgó hittel fordulok hozzád. Vágyom arra, hogy megtapasztaljam jelenlétedet imádságomban. Segíts úrrá lenni lankadt lelkemen!

Kérés: Uram Jézus, fogadott apád, Szent József segítségével készültél megváltó küldetésedre. Bár segítene nekem, hogy életemet a Lélek hassa át! Őt követve ajánljam munkámat az Atyának általad.

1. Munka: Nemessé tesz, vagy lealacsonyít? Ács fiának lenni, nem volt kedvező Jézus számára a názáretiek szemében. Ma mégis, mint munkást ünnepli Szent Józsefet az Egyház. Ő a Világegyház patrónusa, ahogyan, tisztelője, XXIII. János pápa nevezte. Mit hiányoltak a názáretiek? Minden, tisztességes munka, legyen bármilyen lenézett, osztozik az Isten teremtő művében. Isten azt parancsolja az embernek, hogy folytassa teremtő művét, hajtsa uralma alá (Ter. 1,28), hogy gyümölcsöző legyen az egész emberiség nagy családjának. A munka nemesít, ha ezzel a lelkülettel végezzük. A végső ítéletkor, Isten jobban figyel majd lelkületünkre, mint arra, hogy szellemi vagy fizikai munkát végeztünk.

2. A munka, mint imádság. Mindannyian osztályozzuk az életünket. Imádkozunk a templomban, dolgozunk az irodában vagy a gyárban... és a kettő nehezen találkozik egymással. Szent József más volt. Nem volt megosztott lélek, aki csak a zsinagógában gondolt az Istenre. A hagyomány szerint munkáját imádságos lelkület járta át. Miközben haladt munkájával, fejben tartotta, hogy kinek dolgozik. Ahogyan végezte az „Úr dolgát”, nem feledkezett meg a munka Uráról. Nem kétséges, hogy Szent József Istenre is gondolt, akit szeretett és olyan jól szolgált. Bármikor Máriára gondolt, a szíve a mennybe szárnyalt. A Mennyei Atyával folytatott beszélgetés volt a derűs háttere, az ács műhelyben végzett kemény munkának.

3. Tökéletességre vágyva. Mindennek van értelme, és értéke – a dolgokat megéri jól csinálni, ha az ember ezt Istenért teszi. Ez az igazi keresztény dolgozó lelkülete. A gótikus katedrálisokban, nem voltak elhanyagolt részletek. Keresgélj bármelyik elhagyott sarokban, ahol hanyagságra számíthatnál, nyoma sincs; kiváló szakértelemmel és művészi úton végzett munkát találsz. Szent Józsefnek lehetett sok megrendelője, de főnöke csak egy volt, akinek örömet akart szerezni: az Isten. Munkája egy az egyben imádság volt, amelyet mély lelkülettel, szeretettel és szolgálattal ajánlott fel. Ha saját munkánkat céltalannak érezzük, gondoljunk Szent Józsefre. A szeretet megkívánja, hogy mindent a lehető legtökéletesebben tegyünk. Ez Szent József lelkisége.

Beszélgetés Krisztussal: Uram Jézus, add kegyelmedet, hogy mindig lássam az Isten dicsőségére végzett munka értékét!

Elhatározás: A nehezemre eső feladatot, ma Isten iránti szeretetből végzem.

 

Forrás: Regnum Christi mozgalom napi elmélkedése.
 
Elmélkedés 2 (Barsi Balázs):

 

Húsvét 5. hete - szerda

ApCsel 15,1-6

 

Eközben néhányan azok közül, akik lejöttek Júdeából, így tanították a testvéreket: „Ha nem metélkedtek körül Mózes törvénye szerint, nem üdvözülhettek.” Mivel pedig Pál és Barnabás nagyon felháborodtak ezen, elhatározták, hogy Pál, Barnabás és még néhányan a többiek közül menjenek fel Jeruzsálembe az apostolokhoz és a presbiterekhez ennek a kérdésnek az ügyében. Az egyház elkísérte őket, ők pedig átmentek Fönícián és Szamarián. Elbeszélték a pogányok megtérését, nagy örömet szerezve az összes testvérnek. Amikor megérkeztek Jeruzsálembe, az egyház, az apostolok és a presbiterek fogadták őket, ők pedig elbeszélték, hogy milyen nagy dolgokat művelt velük az Isten. De egyesek, akik a farizeusok felekezetéből lettek hívők, előálltak, és azt mondták, hogy azoknak is körül kell metélkedniük, és nekik is meg kell parancsolni, hogy tartsák meg Mózes törvényét. Emiatt az apostolok és a presbiterek összegyűltek, hogy megvizsgálják ezt a kérdést. 

 

Jn 15,1-8

Én vagyok az igazi szőlőtő, Atyám pedig a szőlőműves. Minden szőlővesszőt, amely nem hoz rajtam gyümölcsöt, lemetsz, és minden termőt megtisztít, hogy többet teremjen. Ti már tiszták vagytok az ige által, amelyet mondtam nektek. Maradjatok bennem, és én tibennetek. Miként a szőlővessző nem tud gyümölcsöt hozni önmagától, ha nem marad a szőlőtőn, úgy ti sem, ha nem maradtok bennem. Én vagyok a szőlőtő, ti pedig a szőlővesszők. Aki bennem marad, és én őbenne, az bő termést hoz, mert nálam nélkül semmit sem tehettek. Ha valaki nem marad bennem, azt kivetik, mint a szőlővesszőt, és elszárad; összeszedik, tűzre vetik és elég. Ha bennem maradtok, és az én igéim tibennetek maradnak, kérjetek, amit csak akartok, és megkapjátok. Azáltal dicsőül meg Atyám, hogy sok gyümölcsöt hoztok, és tanítványaim lesztek.

 

 

A mi Urunk nem vallási parancsok betartásáról, hanem az isteni életről beszél, mely a keresztség által, az egyetlen szőlőtőbe, Krisztusba oltódva mindnyájunkban ott van. A keresztény lét nem vallási parancsok megtartására épül, hanem Urunk, Krisztus egyetlen parancsára, a szeretetre, amelyre képességet kaptunk, hiszen részt adott az ő életéből, elnyertük a Szentlelket, aki maga Isten szeretete. Ez az Egyház és minden keresztény közösség alapja.

 

Ettől fogva nem beszélhetünk vallási teljesítményről, hanem csak gyümölcsről. Nem egy norma teljesítése a feladatunk, amely megszerzi számunkra Isten kegyelmét, hanem minden érdemünk nélkül megkapjuk ezt a kegyelmet, az isteni életet és semmi más dolgunk nincs, mint egyre mélyebben élni azt, beléhelyezve földi létünk súlypontját: gondolatainkat, érzelmeinket, szándékainkat. Amint a szőlőtőből felszívott tápanyagból, vízből, napfényből zamatos ízű szőlőfürt lesz, amint a férfi és nő szerelméből új ember születik a világra, úgy terem gyümölcsöt a Krisztus életében részesülő keresztény is: nem saját erejéből, hanem a túlcsorduló isteni életnek köszönhetően.

 

Miközben becsületesen kell dolgoznunk – példát véve a Szent Józsefről, aki kemény munkával tartotta el a Szent Családot –, el kell tudnunk szakadni a világ teljesítménycentrikus és profitorientált szemléletmódjától, s olyan értékrendet kell kialakítanunk, amelyben az élet, a létezés önmagában érték. Szívünkkel nem szabad hozzátapadnunk a sikerhez, eredményhez, pénzhez, hanem munkánk végzése közben is annál kell időznünk, aki ingyenesen és minden érdemünk nélkül szeret bennünket. Így válhat mindennapi munkánk az Úrnak és testvéreinknek tett szolgálattá, s ezen keresztül a legemelkedettebb keresztény szemlélődés és misztika részévé.

Lelki Morzsák

Ima

 

Uram, adj erõt, nehogy kifulladjak az úton, hogy segítsük egymást a holnap felé haladtunkban,  hátra  nem tekintve,  nem  méricskélve, mibe  kerül  a segítség. Adj erõt, hogy bátran szembenézzek a jövõ feladataival, melyeket várnak tõlem az emberek, vagyis Te. Adj erõt, hogy úgy reméljek, mintha ma reggel kezdõdnék az életem.

Lelki útravaló a mai napra

Április 30.

Jöjj, Uram! Szólíts meg! Hívj követésedre!
Jézus így szólt Lévihez: "Kövess engem!" Az pedig felkelt és követte őt. (Mk 2,14)


Csak úgy nézelődünk. Álldogálunk vagy üldögélünk, és nézzük a környezetünket. Megfigyeljük az embereket. Méregetjük őket. Ruhájukat, mozdulataikat, esetleg egy egész cselekvéssorukat megfigyeljük. Próbáljuk kitalálni gondolataikat; felfedezni működésükben a rációt, vagy elcsípni személyük sajátosságának jeleit. Ők az embertársaink. Próbáljuk megtalálni bennük azt a pontot, ami közös velünk. Ami kapcsolatban tart velük. Az emberlét titkai. Lévi ül a vámszedő helyen. Ül, és nézegeti az arra járókat. Méregeti őket. Kapcsolatba kerül velük: mit visznek, hova mennek, mennyit fizetnek neki. A munkáját végzi. Nem történik semmi különleges. Talán már unja is. Jézus megy az úton. Megy, és figyel az emberekre. Ő nem a ruhájukat, külsejüket méregeti; az embert figyeli. Ő az Isten, aki ismeri az emberlét ti tkát. Látja, mi dolgozik az emberben, amikor ül, és csak nézegeti a többieket. Az egyedüllét félelme, az embertárstalanság, az önmagunkba fojtott szeretetéhség. Megy. Nézi Lévit. Kövess engem! Gyere, és mozdulj ki a szeretetlenség üres tespedéséből! Kövess engem, aki meghalok a bűnök bocsánatára érted, és feltámadok az örök életre! Én vagyok a szeretet. Bennem beteljesedik az idő. Lévi felkelt, és követte őt. Hitt. Jézus szólít, követjük-e mi is naponként meghalva és feltámadva az Isten szeretetében? Élünk-e az idő teljességében?

A keresztvízbe merülés azt jelenti, hogy a bennünk levő régi embernek naponként bűnbánattól és megtéréstől vízbe kell fulladnia és meghalnia minden bűnével és gonosz kívánságával együtt, és viszont naponként új embernek kell előjönnie és feltámadnia, hogy Isten előtt igazságban és tisztaságban éljen örökké. (Luther)

Jézus, te, aki a belsőmbe látsz, mozdíts ki engem üres tespedtségemből! Add, hogy meghalljam hívó szavad, és kövesselek téged a szeretet-teljesítés útján! Vezess engem naponként magadhoz! Ámen.

 

Lelki útravalónk a Nyitott ajtó 1-2. c. könyvekből való.

 

    

Egy gondolat - mára:

 

Ma hogyan fogom Isten teremtett világát csodálni?

(Judith O. Jolly (Észak-Karolina, USA)

     

 

 

 

Elmélkedés 1 (Regnum Christi):

 

Találjuk meg békénket Krisztusban!

2013. április 30. húsvét ötödik hete – kedd

P. Alex Yeung LC

 

Jn, 14,27-31

Békét hagyok rátok, az én békémet adom nektek. Nem úgy adom nektek, ahogy a világ adja. Ne nyugtalankodjék szívetek és ne féljen. Hallottátok, hogy azt mondtam nektek: Elmegyek, és visszajövök hozzátok. Ha szeretnétek engem, örülnétek annak, hogy az Atyához megyek, mert az Atya nagyobb nálam. Megmondtam nektek már most, mielőtt megtörténne, hogy amikor bekövetkezik, higgyetek. Most már nem sokat beszélek veletek, mert jön a világ fejedelme; felettem ugyan nincs hatalma, de hogy megtudja a világ, hogy szeretem az Atyát, és úgy teszek, ahogy az Atya meghagyta nekem: keljetek föl, menjünk innen.

 

Bevezető ima: Uram, ahogy ezen az órán magányomban eléd jövök, engedd lelkemnek, hogy befogadja azokat a fénysugarakat, melyeket közölni akarsz velem. Hiszem, hogy elkísérsz imámban. Hiszem, hogy keresed szívemet és megadod azokat a kegyelmeket, melyekre leginkább szükségem van. Neked adom akaratomat, hogy szívem égjen a Te szeretetedben.

 

Kérés: Uram, vedd ezt a napot és tedd, hogy a tied legyen! Legyen ez a mai ima a valódi béke és boldogság forrása! Add, hogy köréd építsem fel napomat!

 

1. Krisztust vissza kell hoznom napjaimba! Napjaink jó része a kötelességek forgószelébe telik, mely könnyen a stressz okozója és legfőbb kiindulópontja lehet. Egy bizonyos mértékű stressz mindig egy hivatását aktívan gyakorló apostol életét fogja képezni. A veszély akkor kezdődik, amikor a stressz, mely lábunkat a földön tartja apostoli életünk meghatározó részévé válik: ez szövi át irodai, otthoni és társasági életünket. Legtöbbször, amikor ez történik, és úgy érezzük, hogy a feladatok átcsapnak a fejünk felett, azért van, mert elfelejtettük terheinket megosztani Krisztussal. Ő nem csak része, hanem középpontja akar lenni a napomnak. Csak benned, Jézus, fogom megtalálni azt a békét, mely elűzi a mindennapi élet küzdelmeiből fakadó nehézséget.

 

2. Egyszerűen van értelme. Minden értelem között a legritkább az egészséges emberi értelem. Az egészséges emberi gondolkodás olykor annyira egyszerű lenne, hogy elutasítjuk, sőt minden olyan dolgot is, ami ezzel – bár értelmesnek találjuk – együtt járna… Ezzel odáig is elmegyünk, hogy végül saját tapasztalatunk visz vissza ahhoz, amit mindig is tudtunk. Ez igaz a Jézus által megígért béke megtalálásával kapcsolatban is. Az ima az ajtó Jézushoz és mi ezen az ajtón kopogtatunk, mikor napunk legértékesebb részét adjuk az imádság számára. Ha kinyílik ez az ajtó, megtaláljuk azt, amit kerestünk: a Jézusban való legmélyebb békét. A józanész azt mondatja velünk, hogy minél nagyobb a ránk bízott feladatok súlya, annál inkább kell Jézushoz erőért fohászkodnunk, hiszen Ő legyőzte a világot.

 

3. Engedjük el aggodalmainkat! Birodalmak jönnek és mennek, de az egyetlen uralom, amely örökké tart, az Atya Királysága. Jézus az Atyához vezet minket, aki minden látható és láthatatlan teremtője. Hány dolog lefoglalja időnket: a gyereket sportórára vinni, a városházára menni vagy egy plébániai rendezvényen részt venni. Könnyen szem elől téveszthetjük, hogy merre is megy az életünk. Hányszor elfelejtjük, hogy Jézus a történelem Ura és megmondta, hogy minden visszatér az Atyához. Ezt halljuk a misén: „Ő általa Ő vele és Ő benne a Szentlélekkel egységben minden tisztelet és dicsőség a Mindenható Atyáé most és mindörökkön örökké.” Ebből arra a bizonyosságra juthatunk, hogy a gondviselő Atya keze irányítja és vezeti a történelmet. Ne engedjük, hogy szívünk aggodalommal teljen el, hanem inkább töltsük meg bizalommal és tanulékonysággal, hogy Isten akaratát tegyük az első helyre! Bízz Istenben és Ő cselekedni fog!

 

Beszélgetés Krisztussal: Uram, milyen gyönyörű az élet, ha Te vagy mindennek a középpontja. A Te szavaidból áradó békét lelkem olyan szívesen hallgatja. Vágyom arra az erkölcsi erőre, melyet az apostolok kaptak szavaid hallgatása során. Átváltoztattad az elveszett, elbizonytalanodott, bajban lévő tanítványokat bátor szívű apostolokká, akik rettenthetetlenül szembenéznek az előttük álló kihívásokkal. Jöjj be Uram a szívembe és tölts el a vággyal, hogy életem középpontjába akarjalak helyezni Téged!

 

Elhatározás: Ma átnézem a mai elfoglaltságaimat és kijelölök egy 15 perces időszakot a nap legjobb részéből, melyet Jézussal való párbeszédben töltök.

 

Elmélkedés 2 (Barsi Balázs):

 

Húsvét 5. hete - kedd

 

ApCsel 14,19-28

Antióchiából és Ikóniumból azonban utánuk jött néhány zsidó. Felbujtották a tömeget, és megkövezték Pált. Azután kivonszolták a városon kívülre, abban a hitben, hogy meghalt. De amikor a tanítványok körülvették, felkelt, és bement a városba. Másnap pedig Barnabással útra kelt Derbébe. Miután ennek a városnak is hirdették az evangéliumot és sokakat tanítottak, visszafordultak Lisztrába, Ikóniumba és Antióchiába. Útközben megerősítették a tanítványok lelkét, és intették őket, hogy maradjanak meg a hitben. Elmondták, hogy sok viszontagságon át kell bemennünk az Isten országába. S miután az egyes egyházakban böjtölve és imádkozva presbitereket rendeltek számukra, az Úrnak ajánlották őket, akiben hittek. Azután átmentek Pizídián, és Pamfíliába jutottak. Miután Pergében is hirdették az Úr igéjét, lementek Attáliába, onnan pedig elhajóztak Antióchiába, ahonnan Isten kegyelmébe ajánlva elindították őket a most elvégzett munkára. Amikor megérkeztek és egybegyűjtötték az egyházat, elbeszélték, milyen nagy dolgokat művelt általuk az Isten, éshogy a hit ajtaját megnyitotta a pogányoknak. Ezután jó ideig ott maradtak a tanítványokkal. 

Jn 14,27-31a

Békét hagyok rátok, az én békémet adom nektek. Nem úgy adom nektek, ahogy a világ adja. Ne nyugtalankodjék szívetek és ne féljen. Hallottátok, hogy azt mondtam nektek: Elmegyek, és visszajövök hozzátok. Ha szeretnétek engem, örülnétek annak, hogy az Atyához megyek, mert az Atya nagyobb nálam. Megmondtam nektek már most, mielőtt megtörténne, hogy amikor bekövetkezik, higgyetek. Most már nem sokat beszélek veletek, mert jön a világ fejedelme; felettem ugyan nincs hatalma, de hogy megtudja a világ, hogy szeretem az Atyát, és úgy teszek, ahogy az Atya meghagyta nekem: keljetek föl, menjünk innen.

 

 

Nem szabad lekicsinyelni azt a fajta békességet sem, melyet a világ ad, ha abból rend és nyugalom fakad. Hiszen mindenütt, ahol felülemelkednek az egyéni indulatokon és sérelmeken, ahol – még ha önérdekből is – leteszik a fegyvert és tárgyalni kezdenek a megegyezésre törekedve, megtörik a sátán hatalmát. De tudnunk kell, hogy ez a fajta béke mindig törékeny és ingatag, mivel csak külsődleges, és ki van szolgáltatva a világ törvényének, melyet a hármas kívánság ural.

 

Van azután belső béke is: a filozófusok békéje, a sztoikus nyugalom, szenvedélymentesség, s van a kényelmességből, megalkuvásból fakadó „pax vegetativa”, mely azokra jellemző, akiket semmi nem érdekel a saját nyugalmukon kívül.

 

Az Úr Jézus békessége egyikhez sem hasonlít, mert ez a béke nem külső vagy erők egyensúlya, hanem magának a harmadik isteni személynek, a Szentléleknek jelenléte bennünk. Amikor a feltámadott Jézus azt mondja az apostoloknak: „Békesség nektek!”, azzal nem csupán köszönti őket, hanem közli is velük békességét, ezért hozzáteszi: „Vegyétek a Szentlelket!” S ezzel az isteni létezés forrását nyitja meg bennük, amely az örökkévaló Isten mélysé­géből hozza fel az élet vizét, és ezzel árasztja el benső világukat. 

 

Ez az a békesség, amely megőriz a nyugtalanságtól és a félelemtől, mint Szent Pál apostolt. Krisztus békessége megannyi rosszindulat, üldözés, szerencsétlenség közepette is erőt adott neki, hogy tovább folytassa az evangélium hirdetését. Ez a belülről áradó békességfolyam tör gátat bennünk is minden szentáldozásban és minden feloldozásban, hogy megállíthatatlanul magával sodorja életünket az isteni élet óceánja felé.

Lelki Morzsák

Ima:

 

 Urunk, irgalmas Isten, szentséges, hatalmas,  te vagy a békesség, te  vagy az egység,  te vagy  a  tisztaság, te  vagy a  jóság.  Atyja és  Ura  vagy mindazoknak, akik  szívükben  békés  gondolatokat  táplálnak.  Adj  nekünk alázatosságot, reményt és  erős hitet! Add,  hogy a szeretet  Lelke, a  te Lelked éltessen minket;- segíts egymáshoz tiszta szeretetben  közelednünk, mert ez minden parancs foglalata és beteljesítése! Segíts, hogy a békesség  és az egyetértés fiai legyünk, és így méltók legyünk arra, hogy  boldognak  nevezzen minket  szent  Fiad! Általa  és  vele legyen  neked  dicsőség  és  hatalom, a jóságos Szentlélekkel együtt! Jeruzsálemi Szent Cirill

 

 

Lelki útravaló a mai napra

Április 29.

Teremtő Istenünk! Te vagy a kezdet és a vég. Jöjj közénk Szentlelkeddel, és teremtsd újjá bűnbeesett lelkünket! Tisztíts meg minket mennyei fényeddel, és vezess bennünket az örök élet vizének forrásához! Ámen. A trónuson ülő ezt mondta: Én adok majd a szomjazónak az élet vizének forrásából ingyen. (Jel 21,5-6)



Minden élet megteremtője, fenntartója és beteljesítője a Teremtő Isten. Létünk belőle ered, és ahogy Pál apostol mondja: Őbenne élünk, mozgunk és vagyunk. Jelen van minden láthatóban és láthatatlanban, az univerzum leghatalmasabb csillagaitól az élővilág számtalan életformáján át a legparányibb atomban is. Őt nem találhatjuk meg, mint egyet a létezők közül, nem láthatjuk, érzékeinken túl van, hiszen ő minden létezőnek az alapja. Ő a lét végtelen hatalma, aki lehetővé teszi, hogy a létezők létezhessenek. Benne is van a világban, de végtelenül meg is haladja azt. Utunk elején elszakadtunk tőle, saját létünk alapját ól, hogy a lázadásban megtapasztaljuk, milyen Isten nélkül élni. Ezáltal elborított bennünket a bűn, a tudatlanság és a halál sötétsége. Keserű tapasztalatok árán kellett rádöbbennünk, hogy vétkes és kárhozatra méltó teremtmények vagyunk, akiknek mindennél jobban szüksége van a szabadításra és az újjáteremtésre. És íme: Isten, aki megromlott állapotban is fenntartja életünket, az idők teljességében kinyilvánítja akaratát, és megmutatja végtelen szeretetét. Egyszülött Fiát küldi a világba a mi megmentésünkért, hogy annak élete árán újjáteremtsen mindent. Az élet után szomjúhozókat megelégíti az örök élet forrásának vizével, mely után soha többé nem szomjazik meg senki.

A megváltás művével Isten jobban elkötelezte magát az emberek felé, mint a teremtéssel vagy a gondviseléssel. (C. H. Spurgeon)

Ments meg minket a kárhozattól, Urunk, vezess minket utadon igéd örök fényével. Térítsd meg lázadó szívünket kegyelmeddel, hogy mindenkor téged szolgáljunk és örömhíredet hirdessük embertársaink javára és üdvére. Ámen.

 

Lelki útravalónk a Nyitott ajtó 1-2. c. könyvekből való.

 

Egy gondolat - mára:

 

Semmi nincs olyan értékes kincs, mint az Istenben való hit.

(Magdiel Martinez (Nuevo Leon, Mexikó)

     

 Elmélkedés   (Regnum Christi):

 

A szeretet záloga

2013. április 29. Húsvét ötödik hete – hétfő

P. Alex Yeung LC

 

Jn 14,21-26

Aki ismeri és teljesíti parancsaimat, az szeret engem. Aki szeret engem, azt Atyám is szeretni fogja. Én is szeretni fogom, és kinyilatkoztatom magam neki." Ekkor Júdás - nem az iskarióti - megkérdezte: "Uram, hogy van az, hogy nekünk akarod magad kinyilatkoztatni, nem a világnak?" Jézus így folytatta: "Aki szeret engem, az megtartja tanításomat, s Atyám is szeretni fogja. Hozzá megyünk és benne fogunk lakni. Aki nem szeret, az nem tartja meg tanításomat. A tanítás, amelyet hallotok, nem az enyém, hanem az Atyáé, aki engem küldött. Ezeket akartam nektek mondani, amíg veletek vagyok. S a Vigasztaló, a Szentlélek, akit majd a nevemben küld az Atya, megtanít benneteket mindenre és eszetekbe juttat mindent, amit mondtam nektek.

 

Bevezető ima: Uram, hiszem, hogy szavaid az Örök Élet szavai. Mielőtt elkezdem a veled való bensőséges beszélgetést, letérdelek jelenlétedben. Megszabadítom szívemet minden félelemtől, hogy akaratomat a tiédhez közelíthessem.

 

Kérés: Alázatos és szelíd szívű Jézus, tedd szívemet hasonlóvá a Te szívedhez! Tedd szívembe akaratodat és ajkamra szavadat! Valósuljon meg akaratod azáltal, hogy én magam hasonulok szeretet-parancsodhoz!

 

1. A szeretet parancsa. A középkorban a lány gyakran ajándékozott lovagjának szeretete zálogául szimbolikus ajándékot, például nyakéket, zsebkendőt vagy hajfürtöt. Krisztus törvényeiben adja nekünk zálogát. Sokan mondják majd, hogy Uram, Uram, de csak akik megteszik Isten akaratát, azok léphetnek be a paradicsomba (ld. Mt 7;21). Isten szeretete azt jelenti, hogy megtesszük akaratát, aminek jutalma, hogy az Úr szeret minket.

 

2. A szeretet nem teher. A parancs az, hogy engedelmeskedjünk. Krisztus arra tanítja tanítványait, hogy ez az engedelmesség nem olyan, mint a hagyományos úr-szolga viszony. Sokkal inkább jelenti, hogy szeressük és szolgáljuk a ránk bízott lelkeket. Ugyanígy van ez parancsoknak való engedelmességgel is. Az isteni és egyházi törvények az emberi szabadság szolgálatában állnak, és nem az a céljuk, hogy terhet, igát vagy elnyomást jelentsenek a boldogság felé vezető utunkon. Bukott emberi természetünk harcol a parancsok uralma ellen, mint a betöretlen ló a kantár és zabla ellen. Amikor azonban a ló elfogadja a törvényeket, és hatalom alá kerül, sokkal hasznosabb munkákra képes, mint amikor céltalanul legelt és kóborolt a mezőkön. Vajon számomra parancsok az elnyomás eszközei, vagy a hit által meglátom bennük Jézus munkáját a szívemben, hogy úgy szeressek, mint a szentek?

 

3. Szeress és tégy, ahogy akarsz. Volt valaha olyan jó barátod, akiben bíztál eléggé ahhoz, hogy az igazságot elfogadd tőle, míg mások esetleg csak hízelegtek neked? Van ilyen jó barátunk a Szentlélek személyében. Sokszor élük át már, hogy lelkiismeretünk hangját megnyugtatják azzal, hogy cselekedeteink nem is olyan rosszak, hiszen mindenki ezt teszi. Szívünk mélyén tudjuk, hogy Jézus parancsai többek puszta iránymutatásnál. Az Ő szava igazság és élet. Szeretni annyit tesz, mint szabadnak lenni, és szabadok akkor leszünk, ha annak igazságai szerint élünk, akinek Isten szemében lennünk kell. A Szentlélek velünk lesz az idők végezetéig, hogy lágyan és meggyőzően elmondja számunkra az Atya akaratát lelkiismeretünk szentélyében.

 

Beszélgetés Krisztussal: Szentlélek, adj nekem tanulékony szívet, hogy meg találjam rám vonatkozó igazságodat a Szentírásból! Segíts, hogy úgy láthassam a parancsokat, mint kulcsokat a szívemhez, hogy nyitottan és szabadon tudjak szeretni.

 

Elhatározás: A hit iránti közöny gyakran az egyik oka annak, hogy az erkölcsi törvényeket kövessük. Ma elolvasom a parancsokról szóló részt a katekizmusból, hogy értelmet kapjon a hitem, melyet megvallok. (KEK 2052-2082)

 

Forrás: Regnum Christi mozgalom napi elmélkedése.

 

 

Elmélkedés 2 (Barsi Balázs):

Húsvét 5. hete - hétfő

ApCsel 14,5-18


(…) Volt Lisztrában egy béna lábú ember, aki születésétől fogva sánta volt, és sohasem tudott járni. Hallgatta Pált, amikor beszélt. Pál rátekintett, s mivel látta, hogy hisz a gyógyulásában, fennhangon azt mondta: ,,Állj fel egyenesen, a lábaidra!” Az felugrott és járkált. Amikor a néptömeg látta, hogy mit tett Pál, likaóniai nyelven felkiáltott: ,,Az istenek emberi alakot öltöttek, s leszálltak hozzánk!” Barnabást elnevezték Jupiternek, Pált meg Merkurnak, mert ő vitte a szót. A város előtt lévő Jupiter-templom papja bikákat és koszorúkat hozott a kapuk elé, és a tömeggel együtt áldozatot akart bemutatni. Amikor az apostolok, Barnabás és Pál meghallották ezt, megszaggatták ruhájukat, kiáltozva kisiettek a tömeg közé, és ezt mondták: ,,Férfiak, miért teszitek ezt? Mi is hozzátok hasonló halandó emberek vagyunk, s éppen azt hirdetjük nektek, hogy ezektől a hiábavaló dolgoktól térjetek meg az élő Istenhez, aki az eget és a földet teremtette, a tengert és mindazt, ami bennük van. A letűnt időkben megengedte minden pogánynak, hogy a saját útján járjon, de önmagát sem hagyta tanúságtétel nélkül, mert jót cselekedett az égből: esőt, termékeny időket adott, betöltötte szívünket eledellel és örömmel.” Bár ezeket mondták, alig tudták lecsillapítani a tömeget, hogy ne mutasson be nekik áldozatot.


Jn 14,21-26


(…) ,,Ha valaki szeret engem, megtartja szavamat. Atyám is szeretni fogja őt, hozzá megyünk, és lakóhelyet veszünk nála. Aki nem szeret engem, nem tartja meg szavaimat. A szó pedig, amelyet hallottatok, nem az enyém, hanem az Atyáé, aki küldött engem. Ezeket mondtam nektek, amíg veletek voltam. A Vigasztaló pedig, a Szentlélek, akit az Atya küld az én nevemben, megtanít majd titeket mindenre, és eszetekbe juttat mindent, amit mondtam nektek.”

 

 

Minden vallás tiszteletre és megbecsülésre méltó annyiban, amennyiben az emberi élet végső értelmét keresi, túlmutatva a látható és mulandó világon. A régi – és ma újraéledő – pogányság is hordoz értékeket. Az igazság ugyan egy, mivel Isten is egy, de a mi gyarló emberi értelmünk nem tudja átfogni és egyszer s mindenkorra véglegesen megragadni, ezért több oldalról kell azt megközelíteni, állandóan újrafogalmazni. Emiatt hasznos és szükséges párbeszédbe bocsátkozni más vallásokkal, filozófiákkal, nyitottnak lenni minden szellemi széljárásra, mindent megvizsgálni, és a jót megtartani.

 

Ugyanakkor Jézusnak vannak olyan kijelentései, amelyek örök érvényűek, változtathatatlanok, és melyeket nem lehet akárhogyan érteni. Azon lehet vitázni és elmélkedni, hogy hogyan jön hozzánk az Atya, a Fiú és a Szentlélek, de azon nem, hogy ha szeretjük Jézust és megtartjuk tanítását, a Szentháromság egy Isten lakást vesz nálunk. Ez olyan, minden mást felülmúló igazság, ahol vitának helye nincs. Ezen a ponton vége a szellemi-lelki-erkölcsi relativizmusnak: a kinyilatkoztatás mindnyájunkat egyenként érintő legnagyobb tényéről van szó, egy újfajta életminőségről, mely minden más vallás tanításától idegen. Ezek után a kinyilatkoztatás igazságait kutatni, azokról eszmecserét folytatni csak akkor lehetséges, és csak akkor van értelme, ha előbb ezt a valóságot éljük, és mindent ennek a valóságnak rendelünk alá, még ha a másként gondolkodók nekünk esnek is, mint Pálnak és Barnabásnak, amikor hitüket szembeállították a lisztraiak pogány hitével.

 

Nem kell meghatódnunk a vallásosság manapság tapasztalható terjedésén, s végképp nem szabad beállnunk a modern szinkretizmus szolgálatába. A mi dolgunk, hogy azt az Istent képviseljük, szolgáljuk és hirdessük, aki saját életéből adott részt nekünk, s meghívott a Szentháromság boldog közösségébe.

leleki morzsak

Ima:

 

Hozzád fordulok, Atyám, mindenható Isten: őszinte szívvel és  kicsinységem tudatában  hálát  adok  neked,  s  egész  lelkemmel  kérlek,rendkívüli jóságodban  fogadd  jóakarattal  könyörgésemet:  hatalmaddal  űzd  el az ellenséget  tetteimtől  és  cselekedeteimtől,  erősíts  engem  a   hitben, kormányozd értelmem, adj nekem bensőséges gondolatokat, és vezess el engem boldogságod birtoklására! Vezess el engem arra, hogy Téged mindenkinél  és mindennél jobban szeresselek!

 

Lelki útravaló a mai napra

Atyám! Köszönöm a te Fiadat, aki letörli minden könnycseppemet!
Véget vet a halálnak örökre! Az én Uram, az Úr letörli a könnyet minden arcról. Leveszi a népéről a gyalázatot az egész földön. - Ezt ígérte az Úr! (Ézs 25,8)



Ézsaiás könyvét szokták kisbibliának is nevezni, ugyanis hatvanhat fejezetből áll, és csodálatos próféciákat olvasunk benne a megígért Messiásról. Érdemes elolvasni az egészet, elejétől a végéig. Kiragadott igénk egy prófécia, melynek beteljesedése folyamatban van. Hitünk szerint a halál hatalma megtört, mikor Jézus Krisztust keresztre feszítették, és ő harmadnapra feltámadt. A fizikai halál nem múlik el, míg e világ áll, de a lelki halál nem érheti el azt, aki Jézus Krisztushoz menekül. Aki Krisztushoz kiált, annak ő letörli könnyeit, s nincs hatalmasság, mely megtörhetné. Ha valaki ezt átéli, együtt énekel a megváltottakkal. Megváltottak hálaéneke; e címet adták a bibliafordítók a 25. fejezetnek. E z az ének szívből jön, dicsőíti az Urat, és megörvendezteti az elcsüggedteket. Tudunk-e mi így énekelni? S ha dicsőítjük az Urat, figyelünk-e az ének szövegére, vagy csak a jó dallam miatt énekelünk?

Gyalázat. Nehéz szó. E szerint az ige szerint Isten népén gyalázat van. A világot követők nem bírják elviselni Krisztus gyermekeit, s ezért gyalázzák. Akik Krisztuséi vagyunk, ezt el kell viselnünk, alázatosnak kell maradnunk, mert Urunk is az volt. Mikor ő újra megjelenik közöttünk, minden világosságra kerül. Ezt ígéri az Úr!

Krisztus keresztje olyan teher, mint madárnak a szárnya - az emeli a magasba. (Clairvaux-i Szent Bernát)

Mennyei Atyánk! Hálát adunk, hogy e világ gyalázata nem tart örökké. Adj nekünk erőt hitben várni szent Fiad, hogy hívő életünkkel dicsőítsük a te neved! Köszönjük, hogy minden velünk kapcsolatos eseményt látsz, s tudsz. Köszönjük, hogy dicsőségedben lehetünk mi is. Ámen.

 

    

Egy gondolat - mára:

 

Hogyan lehetek Isten eszköze abban, hogy segítsek valakinek?

(Deborah Jones-Norberto (New York, USA)

    

Elmélkedés  (Regnum Christi):

 

Megismerni, és hagyni, hogy megismerjen

P. Alfonse Nazzaro LC

 

Jn 14,7-14

Az utolsó vacsorán Jézus így szól tanítványaihoz: „Ha ismernétek engem, Atyámat is ismernétek. De mostantól fogva ismeritek őt és láttátok.” Fülöp megjegyezte: ,,Uram, mutasd meg nekünk az Atyát, és ez elég nekünk!” Jézus így válaszolt: ,,Már régóta veletek vagyok, és nem ismersz engem, Fülöp? Aki engem lát, az látja az Atyát is. Hogyan mondhatod hát: »Mutasd meg nekünk az Atyát?« Nem hiszed talán, hogy én az Atyában vagyok, és az Atya énbennem? Az szavakat, amelyeket hozzátok intézek, nem magamtól mondom, és a tetteket is Atyám cselekszi, aki bennem van. Higgyétek el, hogy én az Atyában vagyok, és az Atya énbennem! Ha másért nem, legalább a tetteimért higgyetek! Bizony, bizony mondom nektek: Aki hisz bennem, ugyanazokat a tetteket fogja végbe vinni, amelyeket én cselekszem, sőt, még nagyobbakat is tehet azoknál, mert én az Atyához megyek. Bármit kértek majd a nevemben az Atyától, megteszem nektek, hogy az Atya megdicsőüljön a Fiúban. Ha pedig tőlem kértek valamit a nevemben, azt is teljesítem.”

 

Bevezető ima: Uram, ki vagyok én? Csak Te ismersz engem, és csak Te tudod, mit kérsz tőlem. Uram, Te látsz engem, előled nem rejtőzhetek el. Köszönöm irgalmas szeretetedet! Add, hogy teljesen neked szentelhessem magam, hogy megismerjelek, és Te is megismerj. Hol vagy, Uram? Látlak már Uram, közvetlenül mellettem állsz, és Te is látsz engem.

 

Kérés: Uram, segíts, hogy jobban megismerhesselek! Segíts, hogy lássalak, megtaláljalak, megismerjelek! Segíts, hogy mindent rád bízhassak, ami vagyok, és amire ma szükségem van. Uram, lakozz bennem!

 

1. Megismerni. Az Istent ismerni annyit jelent, hogy tudjuk, ha zuhanunk, elkap minket. Nem kárhozunk el bűneink miatt, hanem megújulunk, hiszen tudjuk, hogy Isten a megváltás, és hogy megfizette értünk az örök élet váltságát. Tudjuk ezt, mert ezt tanította nekünk. Ha figyelünk rá, szólni fog hozzánk, és még többet fogunk megtudni róla. Folytatnunk kell a keresését és a vele való találkozást, hogy leküzdjünk minden nehézséget. Még azokon a napokon is, amikor nem érezzük Őt, hinnünk és bíznunk kell benne, hogy jelen van. Isten vágyik rá, hogy megismerjük Őt, és hogy Ő is megismerhessen bennünket. Az „ismerni”azt jelenti, hogy elfogadnak, megértenek, meglátják lényegünket, megbíznak bennünk, és megtapasztalnak bennünket. Vegyük mindezt, és alkalmazzuk a hitre. Elfogadom Krisztust? El tudom Őt képzelni, felismerem Őt az életemben, ismerem Őt egyáltalán? Ha nem, mi hiányzik még ehhez? Hogyan kerülhetek vele olyan közeli kapcsolatba, hogy azt mondhassam, valóban ismerem Őt?

 

2.Ismer minket. Az, hogy ismer, nem jelent mást, mint hogy ismeri teljes személyemet. Azon keresztül ismer meg minket, amit teszünk? Vagy amit mondunk? Ismeri Krisztus az utat, amin járunk? Hogyan ismerhetne meg minket Krisztus még jobban? Arra hív, hogy beszélgessünk vele. Isten azt szeretné, ha jeleznénk felé, hogy keressük Őt, és arra törekszünk, hogy mellette maradjunk. Emlékezzünk: Isten látja szívünket és ismer minket. Tükrözik cselekedeteink, ami a szívünkben van? A szív arra vágyódik, hogy szeressék. A szeretet abból fakad, hogy Isten ismer minket, és szívünk együtt dobban az övével. Mit tettem ma érte? Mit teszek ma azért, hogy Isten megismerjen engem?

 

Beszélgetés Krisztussal: Uram, szeretnélek megismerni téged. Nehéz azonban felkelni, és téged odahelyezni minden elé. A világ szerint bolond vagyok, ha téged választalak: gúnyolnak, és olykor gyűlölnek emiatt engem. Amikor nézem, ahogy a keresztet hordozod, megértem, hogy mindent meg kellett újítanod. Megmutattad nekem, hogy az Atya benned van. Tanítsd meg Uram, hogyan gyakorolhatom az irgalmat! Adj erőt a saját keresztem hordozásához! Mutasd meg, hogyan találhatlak meg téged, és engedd felismernem, hogy ezt a keresztet nem hordozom egyedül, mert Te mindig mellettem állsz. Tudom, hogy teljes szeretetből arra hívsz, hogy a Te utadon járjak.

 

Szándék: Uram, ma újra elhatározom, hogy veszem a fáradtságot, és irgalmadat követve teljes szívemből megbocsájtok valakinek, aki megbántott.

 

Ez a Regnum Christi Apostoli Mozgalom napi elmélkedése.  

 

Elmélkedés  (Barsi Balázs):

 

Húsvét 4. hete - szombat

ApCsel 13,44-52


A következő szombaton azután majdnem az egész város összegyűlt, hogy hallja Isten igéjét. (…) Mikor a pogányok meghallották ezt, megörültek, és magasztalták az Úr igéjét. Hittek is mindnyájan, akik az örök életre voltak rendelve. Az Úr igéje pedig elterjedt az egész tartományban. A zsidók azonban felizgatták a vallásos és előkelő asszonyokat, s a város első embereit. Üldözést szítottak Pál és Barnabás ellen, és kiűzték őket határukból. Ezek lerázták ellenük lábuk porát, és elmentek Ikóniumba. A tanítványok pedig elteltek örömmel és a Szentlélekkel.


Jn 14,7-14


„Ha engem megismertetek volna, Atyámat is ismernétek. De mostantól fogva ismeritek és láttátok őt.” Ekkor Fülöp kérte őt: „Uram, mutasd meg nekünk az Atyát, és az elég nekünk!” Jézus így válaszolt neki: „Annyi idő óta veletek vagyok, és nem ismertél meg engem, Fülöp? Aki engem látott, látta az Atyát is. Hogyan mondhatod hát: „Mutasd meg nekünk az Atyát”? Nem hiszed, hogy én az Atyában vagyok, és az Atya énbennem? Az igéket, amelyeket én mondok nektek, nem magamtól mondom, hanem az Atya, aki bennem lakik, ő cselekszi a tetteit. Higgyetek nekem, hogy én az Atyában vagyok, és az Atya énbennem. Ha másért nem, hát legalább a tetteimért higgyetek. Bizony, bizony mondom nektek: Aki hisz bennem, ugyanazokat a tetteket viszi majd végbe, amelyeket én teszek, sőt nagyobbakat is tesz majd azoknál, mert én az Atyához megyek. Bármit kértek az én nevemben, megteszem azt, hogy az Atya megdicsőüljön a Fiúban. Ha valamit kértek tőlem az én nevemben, megteszem azt.”

 

 

Bár a tanítvány nem lehet nagyobb a Mesterénél, az megtörténhet, hogy külsőleg, méreteit tekintve nagyobb, látványosabb dolgokat visz végbe, mint Jézus földi élete során, hiszen ő szinte át sem lépte Izrael határát, Szent Pál és a többi apostol viszont arra kapott küldetést, hogy a Római Birodalom és az egész akkor ismert világ területén hintse az isteni ige magvait. 

 

Az „ugyanazok a tettek” jelentik továbbá Krisztus követőinek az ő szenvedésében, halálában és ennek következményeként megdicsőülésében való részvételét is. Éppen a mai Szentleckében olvasunk arról, hogy megkezdődik Szent Pál passiója, amely Jézus szenvedésével azonos. Jézust is féltékenységből adták halálra honfitársai, őrá is szitkokat és rágalmakat szórtak, végül kiszolgáltatták a pogányoknak, hogy kivégezzék. Pál apostol ugyanazt szenvedi, mint Ura, de külsőleg nagyobbat tesz, mert a pogányok felé indulva nekik is felkínálja az Úr Jézus kereszthalálának gyümölcsét, a bűnbocsánatot.

 

Ha már nem csupán tetteiben, hanem szenvedésében és halálában is követjük a mi Urunkat, ő minden képzeletet felülmúlóan megáld minket: felragyogtatja bennünk evangéliumának világító fényét, és a magunk szemével talán nem is látható, mégis nagy és még nagyobb tetteket visz végbe általunk. De ne a nagy tettekre törekedjünk, hanem hogy ugyanazon életet éljük, melyet a mi Megváltónk élt. Mert nem a tettek vagy a szenvedés nagysága számít, hanem hogy ugyanaz a Lélek, ugyanaz az élet van bennünk, mint őbenne, s ez nyilvánul meg az ő dicsőségére és az egész Anyaszentegyház javára – ennél nagyobb dolog nincs ezen a világon. 

 

Lelki Morzsák

Ima:

 

 Uram,  Jézus,  taníts  meg  engem  arra,  hogy  ne  akarjak  mások  felett ítélkezni, hanem igazságosan ítéljem meg cselekedeteimet. Ébredjen  bennem bűntudat és bűnbánat! Ugyanakkor sose feledkezzek meg arról, hogy irgalmas Istenként mindig kész vagy megbocsátani  nekem. Azzal a bizalommal  sietek feléd, hogy nálad nem csak igazságos ítéletre számíthatok, hanem rátalálok irgalmas szeretetedre is. Hiszem, hogy bármily nagyok is bűneim, nagyobb a te irgalmad és kegyelmed. Tekints rám, Uram, irgalmas tekinteteddel!

 

           

Lelki útravaló a mai napra

Április 26.

Istenünk, add meg nekünk kegyelmesen, hogy eljussunk dicsőséged látására!
Tanítványai megkérdezték tőle: "Mester, ki vétkezett: ez vagy a szülei, hogy vakon született?" Jézus így válaszolt: "Nem ő vétkezett, nem is a szülei, hanem azért van ez így, hogy nyilvánvalóvá legyenek rajta Isten cselekedetei." (Jn 9,2-3)


Miért? Miért pont én? Miért ő? Legégetőbb, legsürgetőbb kérdése ez a ma emberének, nekünk. A nagy "miért"? Akkor bukkan elő ez a kérdés különösen is élesen, ha az életben olyan helyzetekhez érkezünk, amikor bizonytalanok vagyunk, magányosak, elhagyatottak, szorongóak, amikor nem látjuk a célt, bizonytalan a jövő. S a sok miértünkre csak közhely a válasz. Aztán az ítélet hamar elhangzik; azért szenved, azért ilyen a sorsa, mert valamivel biztosan rászolgált.
Jézus azonban elutasítja ezt a gondolkodást. Szerinte a sok baj, gond, szenvedés nem a sors csapása, amit el kell hordozni, mert büntet az Isten. Ha nem alkalom Isten cselekedeteinek végzésére. S ez számunkra is alkalom, lehetőség a segítésre.
Ha meglátunk egy szenvedőt, beteget, ne azt nézzük, hogy vajon miért szenved, megérdemli-e, mit vétkezhetett, hanem segítsünk. Jézus megmutatja, hogy senki sincs reménytelenül elveszve. Isten cselekedeteiről szól Jézus, s minket felhasznál az ő akarata által. Hozzá kell térnie mindig annak, aki gyógyulni szeretne. Az ő léte és jelenléte az ürességből, a hiábavalóságból, reménytelenségből, kudarcból tartalmasat, reménykedőt, hívőt formál.

Krisztusnak nincs keze, csak a mi kezeink, hogy munkáját elvégezze. Nincsenek lábai, csak a mi lábaink, hogy embereket útjára vezessen. (Németországból)
Urunk Istenünk! Oly gyakran esünk kétségbe, kiáltozunk, vádaskodunk: miért? Add nekünk békességedet, hogy életünkkel téged szolgáljunk, készek legyünk a jóra, azt tegyük, ami előtted kedves, és dicsérjünk téged. Ámen.

 

Lelki útravalónk a Nyitott ajtó 1-2. c. könyvekből való.

 

Egy gondolat - mára:

 

A Biblia bölcsességét ízlelgetve teljesebben megismerjük Isten jóságát.

(Janice Ross Orkney-szigetek, Skócia)

 

     

Elmélkedés  (Regnum Christi):

 

Benned megnyugodni

P. Alfonse Nazzaro LC

 

Jn 14,1-6

„Ne nyugtalankodjék szívetek. Higgyetek Istenben, és bennem is higgyetek. Atyám házában sok hely van. Ha nem így volna, mondtam volna-e nektek, hogy elmegyek helyet készíteni számotokra? És ha már elmentem és helyet készítettem nektek, ismét eljövök, és magamhoz veszlek titeket, hogy ahol én vagyok, ti is ott legyetek. Hiszen ismeritek az utat oda, ahova én megyek.” Tamás erre azt mondta neki: „Uram, nem tudjuk, hová mégy, hogyan ismerhetnénk az utat?” Jézus azt felelte neki: „Én vagyok az út, az igazság és az élet. Senki sem jut az Atyához, csak általam.”

 

Bevezető ima: Uram, nyisd meg a szívem, segíts befogadnom téged! Néha gyengén, megsebezve jövök hozzád, és nem tudom, mit tegyek. A világ követése helyett téged választalak. Jézus, Te vagy az út, az igazság és az élet.

 

Kérés: Uram, válts meg engem! Készíts nekem helyet, hogy már itt a földön érted élhessek, és a mennyben mindig veled lehessek!

 

1. Megvilágosodott szívek. Szívünket Krisztus tudja igazán fényével bevilágítani. Ezen a világon folyókon kell átkelnünk, völgyeken kell átjutnunk és hegyeket kell megmásznunk. Eközben hajlamosak vagyunk elbizonytalanodni és túlhajszolni magunkat. Ilyenkor egyedül képtelenek vagyunk felkelni, szívünket Krisztus fényével kell megtöltenünk. Ha szeretetben gondolunk rá, ha isteni támogatását kérjük, ha szólítjuk Őt, és őszintén keressük, tudjuk, hogy fentről megsegít minket utunkon. Ha rá tekintünk, minden gondolatunkat az Isten fogja áthatni, és akkor megnyugszik benne a szívünk. Figyeljünk rá, hogy szívünkben ne legyen szeretetlenség, bizalommal és szeretettel válaszoljunk az Istennek. Művét semmi, de semmi nem akadályozhatja meg.

 

2. Egy hely, ahol lakhatunk. A gazdagság titka, hogy szívünk biztosan Krisztusnál lakozik. Ne keresd a megmentés, vagy a megváltás más forrását; nincs más igazi forrás! Igényt kell tartanunk arra, amit elvettek tőlünk, és Jézus nevében vissza kell követelnünk, hogy megtalálhassuk valódi otthonunkat. Szent Pál így emlékszik vissza Isten szavaira a korintusiaknak írt levelében: „Közöttük lakom majd és közöttük járok, az Istenük leszek, ők meg a népem.” (2 Kor 6,16). Ha megengedjük az Istennek, hogy szállást vegyen nálunk, az Ő népe leszünk, és megismerjük az utat.

 

3. Megnyugodni Benne. Jézus a nyugalom forrása; Ő a mi békénk. Ahogy elcsendesítette a tengert, úgy nyugtat meg minket is, még akkor is, ha úgy érezzük, hogy minden remény elveszett. Állandóan kérnünk kell Őt, hogy vezessen vissza minket a nyugalomba, és akkor gyermekként nyugodhatunk meg benne. Gondoljunk egy gyermekre, aki édesanyja, vagy édesapja ölében pihen: milyen békésnek, milyen nyugodtnak, milyen kipihentnek tűnik. Ez a gyermek talált egy helyet, ahol érzi, hogy szeretik, ahol nem bánthatják. Higgyünk, mint egy gyermek, és találjunk nyugalomra az Atyában, és a hely, amit már ismerünk, védelmet és reményt nyújt nekünk.

 

Beszélgetés Krisztussal: Uram, megvan a hatalmad, hogy megments. Feltámadtál, és szeretetből legyőzted értem a halált. Köszönöm, Uram, hogy megtartasz engem. Ezzel a kinyilatkoztatással még közelebb vonzol magadhoz, mert tudom, hogy soha nem fogsz elhagyni. Ma felajánlom neked életem. Add meg a kegyelmet, hogy megálljak előtted! Nem félek a Gonosztól Uram, mert tudom, hogy mellettem vagy. Ha veled járom az utam, nincs mitől félnem. Nem engedem, hogy szívemet ezen a világon bármi nyugtalanítsa, mert látom fényed az alagút végén. Segíts, Uram, hogy figyelmem ma ne a földi dolgokra fordítsam, hanem keresztedre és a megváltásra, amiért olyan nagy árat fizettél. Megváltottál engem!

 

Elhatározás: Ma Isten elé leteszem félelmeimet, erőfeszítéseimet, harcaimat, minden elszenvedett gyűlöletet és minden aggodalmat.

 

Elmélkedés  (Barsi Balázs):

 

2013. április 26., péntek

 

ApCsel 13,26-33

Férfiak, testvérek! Ábrahám nemzetének fiai és a köztetek lévő istenfélők! Ennek az üdvösségnek az igéje hozzánk küldetett. Mert Jeruzsálem lakói és a vezetőik nem ismerték el őt, hanem ítélkezésükkel beteljesítették a próféták szavait is, amelyeket minden szombaton felolvasnak. Mert bár nem találtak benne semmi okot sem a halálra, a kivégzését kívánták Pilátustól. Miután mindent végrehajtottak, ami meg volt írva róla, levették őt a fáról, és sírba helyezték. De Isten feltámasztotta őt halottaiból, és több napon át megjelent azoknak, akik vele együtt jöttek fel Galileából Jeruzsálembe. Ezek tanúságot tesznek róla a mai napig a nép előtt. Mi is az atyáknak tett ígéretet hirdetjük nektek, mert azt Isten nekünk, az ő fiainak teljesítette, amikor föltámasztotta Jézust, amint meg is van írva a második zsoltárban: „Fiam vagy te, ma szültelek téged.”

 

Jn 14,1-6

 

„Ne nyugtalankodjék szívetek. Higgyetek Istenben, és bennem is higgyetek. Atyám házában sok hely van. Ha nem így volna, mondtam volna-e nektek, hogy elmegyek helyet készíteni számotokra? És ha már elmentem és helyet készítettem nektek, ismét eljövök, és magamhoz veszlek titeket, hogy ahol én vagyok, ti is ott legyetek. Hiszen ismeritek az utat oda, ahova én megyek.” Tamás erre azt mondta neki: „Uram, nem tudjuk, hová mégy, hogyan ismerhetnénk az utat?” Jézus azt felelte neki: „Én vagyok az út, az igazság és az élet. Senki sem jut az Atyához, csak általam.”

 

Ugyanazt a 2. zsoltárt énekeljük Karácsony éjszakáján és Húsvétkor is, mert a megtestesülés és a feltámadás, az egész Krisztus-esemény örök fiúság és az örök születés misztériumára mutat, amelyben mi is részesedhettünk. Nem csupán a megtestesülés, a húsvéti esemény is születés, a második isteni személy örök születésének az emberi történelemben való kinyilvánulása. Az Atya feltámasztva Jézust nem egyszerűen visszaadja földi életét, hanem új életet ad neki: földi testével együtt veszi fel dicsőségébe. 

 

Ebből a titokból kellene élnünk, újra meg újra ide visszatérni, ezt szemlélni, hozzá alakulni, hiszen Isten Fia azért testesült meg, azért halt meg és támadt fel, s azért küldte el a Szentlelket, hogy a szentháromságos isteni élet a miénk is legyen, hogy mi is halljuk, amint az Atya mondja nekünk: „Én fiam vagy te, ma szültelek téged.” A keresztség az istenfiúi életre való születésünk kezdete, s ez a születés majd testünk feltámadásával teljesedik be. 

 

Most még úton vagyunk e dicsőség végső kinyilvánulása felé, de ez az út sem egyéb, mint maga Krisztus, ahogy a mai Evangéliumban mondja. Nem olyan úton járunk, amelynek egyszer csak vége lesz, elfogy a lábunk alól, s ott vár valami egészen más, hanem olyanon, amely egyben maga a cél is: már az úton járva is miénk az örök élet, de csak mint növekvő, fejlődő valóság. Amint az üdvösségtörténet eseményei mind a Fiú megdicsőülését készítették elő, úgy a mi személyes élettörténetünk eseményei is Krisztusba iktatódásunkat, a vele együtt való megdicsőülésünket kell hogy szolgálják, míg csak az isteni élet el nem árasztja testünket-lelkünket, s ki nem nyilvánul rajtunk Isten Fiának örök dicsősége.

 

2011 Szent Gellért Erdélyi Lovagrend - Lelki morzsák. Custom Footer text
Powered by Joomla 1.7 Templates buy reliable web hosting