Lelki Morzsák

Ima:

Urunk, Jézus  Krisztus!  Taníts  minket arra,  hogy  óvatosak  legyünk  az evilági javakkal és kincsekkel  kapcsolatban, mert könnyen rabul  ejthetik szívünket és eltéríthetnek minket törvényeid útjától! Segíts minket,  hogy le tudjunk  mondani mindenről  azért, hogy  megtaláljuk igazi  kincsünket, Téged, aki lelkünk  üdvösségét akarod, és  rátaláljunk a te  szeretetedre, amely életünk igazi és teljes boldogságát jelenti.

Lelki útravaló a mai napra

Május 16.

A mélységből kiáltok hozzád, Uram, Uram halld meg hangomat!

Örömmel mondjátok és hirdessétek:
az Úr megváltotta népét! (Ézs 48,20)

Dicsőítsétek és mondjátok neki:
milyen félelmetesek tetteid!
Halljátok mindnyájan, ti istenfélők,
hadd mondjam el, mit tett velem!
Hozzá kiáltottam, és ő meghallgatott,
meghallgatta imádságomat.
Az Úr nem tagadta meg kérésemet,
kegyelmét nem vonta meg tőlem. (Zsolt 66)

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak
és a Szentléleknek,
miképpen volt kezdetben, most és mindenkor,
és mindörökkön-örökké. Ámen.

Örömmel mondjátok és hirdessétek:
az Úr megváltotta népét!

Krisztus mondja: Most titeket is szomorúság fog el, de ismét meglátlak majd titeket, és örülni fog a szívetek, és örömötöket senki sem veheti el tőletek. (Jn 16,22)


János evangéliumának ezen részében már elközelgett Jézus Krisztus passiója és halála, de a tanítványok még mindig nem érti k, hogy miről is van szó. Értetlenkedve hallgatják Jézus profetikus szavait, aki itt saját halálára és feltámadására utal. Azt hangsúlyozza, hogy ezt az örömöt, a feltámadás örömét senki sem veheti el tőlük. Annak biztos tudatát, hogy nem a halálé az utolsó szó, hanem Krisztus megváltása által legyőzhetővé vált a halál számunkra is. Ez az öröm nem vehető el senkitől, aki egyszer meghallotta. Ez az evangélium, örömhír átformálta a történelmet és az emberiség további jövőjét. Erről az örömhírről tettek tanúbizonyságot a mártírok, amikor az evangélium igazságáért, Krisztus nevéért vállalták a halált, hiszen tudták, hogy az ő életüket így nem lehet elvenni.

Istenem, te végtelenül nagy vagy és minden dicséretre méltó. Hatalmad és bölcsességed is végtelen. Mégis dicsérni merünk téged, mi porszememberek. Teremtésed kicsiny lénye az ember, aki a halállal van eljegyezve, és mégis tudja, hogy téged bánt meg, ha bűnt követ el, noha azt is tudja, hogy te minden kevély ségnek ellenállsz. Te azt akarod, hogy boldog szívvel dicsérjünk téged; hisz magadnak teremtettél minket. Ezért nyugtalan a szívünk, míg meg nem nyugszik benned. (Augustinus)


Uram, ígéreted hatalmas és emberi ésszel fel sem fogható, kegyelmed viszonozhatatlan. Köszönöm, hogy részesülhetek belőle még akkor is, ha nem mindig értem. Add, hogy ennek az örömhírnek a tudatában tudjam élni az életemet, és mások felé is az evangéliumok igazságát sugározzam! Ámen.

Lelki útravalónk a Nyitott ajtó 1-2. c. könyvekből való.

 

Egy gondolat - mára:

 

Isten keresztülvisz bennünket a viharos vizeken a béke felé.

(Luis Alberto Jones Chubut, Argentína)

     

Elmélkedés 1 (Regnum Christi):

 

A világ teremtése előtt szeretett minket

2013. május 16. Húsvét hetedik hete – csütörtök

P. Paul Campbell

 

Jn 17, 20-26

De nem csupán értük könyörgök, hanem azokért is, akik az ő szavuk által hinni fognak bennem, hogy mindnyájan egy legyenek; ahogyan te, Atyám, bennem vagy, és én tebenned, úgy ők is egy legyenek mibennünk, és így elhiggye a világ, hogy te küldtél engem. Azt a dicsőséget, amelyet nekem adtál, átadtam nekik, hogy egy legyenek, ahogyan mi egy vagyunk. Én őbennük, te énbennem, hogy tökéletesen egy legyenek, hogy megismerje a világ, hogy te küldtél engem, és szeretted őket, mint ahogy engem szerettél. Atyám, azt akarom, hogy ők is, akiket nekem adtál, ott legyenek velem, ahol én vagyok, hogy lássák dicsőségemet, amelyet nekem adtál, mert szerettél engem a világ teremtése előtt. Én igaz Atyám! A világ nem ismert meg téged, de én ismertelek téged, és ők is megismerték, hogy te küldtél engem. Megismertettem velük a nevedet, és meg is fogom ismertetni, hogy a szeretet, amellyel engem szerettél, bennük legyen, és én őbennük.''

 

Bevezető ima: Uram, köszönöm az időt, melyet veled tölthetek. Szeretlek téged. Annyi mindent adsz nekem! Annyira szeretsz, hogy ember lettél, hogy szenvedhess és meghalhass értem. Segíts, hogy úgy szeresselek, ahogyan Te szeretsz engem!

 

Kérés: Uram, növeld a szeretetedbe vetett hitemet!

 

1. Isten a szeretet. János az első levelében mondja, hogy Isten maga a szeretet. Az Atya már a világ teremtése előtt szerette a Fiút. A Szentháromságon belül az élet és a szeretet tökéletes megosztása valósul meg. A Fiú megtestesülése után is az Atya szeretetében maradt. Jézus megkeresztelkedésénél az Atya a Fia iránti szeretetéről beszélt: „Ez az én szeretett Fiam” (Mt 3, 17). A színeváltozásnál pedig megismételte szeretetének jelét: „Ez az én szeretett Fiam, akiben kedvem telik, őt hallgassátok!” (Mt 17, 5). Ezekben az eseményekben az Isten belső élete mutatkozik meg.

 

2. Isten megosztja velünk életét. Isten arra teremtett minket, hogy osztozzunk a Szentháromság szeretetteljes közösségében. Az Atya terve, hogy szeretetből részesítsen minket a Szentháromság szeretetében. A Fiában akar szeretni minket, az Atya örök szeretetével. Ha csak egy parányi cseppet is meg tudnánk sejteni ennek a szeretetnek a valóságából, akkor megváltozna az életünk. Mert Isten úgy szerette a világot, hogy egyszülött Fiát elküldte a világba (vö. Jn 3,16). Ez a szeretet a szíve az egész világegyetemnek.

 

3. Isten szeretete bennünk. Isten a szeretet; és ha bennünk van, akkor szeretetként van jelen bennünk. Isten belénk árasztja szeretetét, maga költözik szívünkbe. Megosztja velünk életét és szeretetét. Ez a szeretet, amelyet rajtunk keresztül akar átadni másoknak. Jézus átadta apostolainak a szeretetet, amelyet az Atyjától kapott, majd elküldte őket, hogy folytassák a munkát és megosszák ezt a szeretetet az egész emberiséggel. Gondoljunk a ma emberére, aki egyedül van, aki elveszett, szomjazza a szeretetet és az odafigyelést. Nem tudja, hogy Isten örök szeretettel szereti őt, és nem tudja, hogy személyesen, bensőségesen, mélyen és tökéletesen szeret öröktől fogva. Nem tudja, hogy ez a szeretet adta neki az életet, és ez a szeretet tartja életben. Az embereknek szükségük van Isten szeretetének örömhírére. Ez a mi küldetésünk.

 

Beszélgetés Krisztussal: Jézusom segíts, hogy megosszam a körülöttem élőkkel szeretetedet! Ne engedd, hogy csak magamra és az életkörülményeimre figyeljek! Szükségem van rád. Szükségem van szeretetedre, és sok más embernek is szüksége van erre. Ezért kell szeretnem, ezért kell átadnom magamat a Te munkádnak; de folyamatosan szükségem van a segítségedre és támogatásodra.

 

Elhatározás: Ma elmondom valakinek, hogy Isten szereti őt.

 

Forrás: Regnum Christi mozgalom napi elmélkedése.
 
Elmélkedés 2 (Barsi Balázs):

 

Húsvét 7. hete - csütörtök

 

ApCsel 22,30; 23,6-11

(…) Mivel Pál tudta, hogy egy részük a szadduceusok közül, a többi pedig a farizeusok közül való, felkiáltott a főtanácsban: „Férfiak, testvérek! Farizeus vagyok, és farizeusok fia! A reménység és a holtak feltámadása miatt állok törvény előtt.” Mihelyt kimondta ezt, nézeteltérés támadt a farizeusok és a szadduceusok között, és a sokaság megoszlott. A szadduceusok ugyanis azt mondják, hogy nincs feltámadás, sem angyal, sem lélek; a farizeusok pedig mindkettőt vallják. Lett erre nagy lárma. A farizeusok közül ugyanis néhányan felálltak, és harciasan kijelentették: „Semmi rosszat sem találunk ebben az emberben! Lehet, hogy lélek vagy angyal szólt hozzá.” Mivel a vita elfajult, az ezredes attól tartott, hogy szétszaggatják Pált. Kiadta tehát a parancsot, hogy a katonák jöjjenek le, ragadják ki közülük, és vigyék a várba. (…)

 

Jn 17,20-26

„De nem csupán értük könyörgök, hanem azokért is, akik az ő szavuk által hinni fognak bennem, hogy mindnyájan egy legyenek; ahogyan te, Atyám, bennem vagy, és én tebenned, úgy ők is egy legyenek mibennünk, és így elhiggye a világ, hogy te küldtél engem. Azt a dicsőséget, amelyet nekem adtál, átadtam nekik, hogy egy legyenek, ahogyan mi egy vagyunk. Én őbennük, te énbennem, hogy tökéletesen egy legyenek, hogy megismerje a világ, hogy te küldtél engem, és szeretted őket, mint ahogy engem szerettél. Atyám, azt akarom, hogy ők is, akiket nekem adtál, ott legyenek velem, ahol én vagyok, hogy lássák dicsőségemet, amelyet nekem adtál, mert szerettél engem a világ teremtése előtt. Én igaz Atyám! A világ nem ismert meg téged, de én ismertelek téged, és ők is megismerték, hogy te küldtél engem. Megismertettem velük a nevedet, és meg is fogom ismertetni, hogy a szeretet, amellyel engem szerettél, bennük legyen, és én őbennük.”

 

Amikor Jézus azt kéri, hogy mi is úgy legyünk őbenne, amint ő az Atyában van, valójában a Szentlélek kiáradásáért imádkozik, aki mint mindig, most is rejtetten van jelen, s aki egyedül képes az igazi egységet megvalósítani közöttünk. De nem csupán megvalósítja a Krisztus nevében megkereszteltek egységét, hanem feltárja a krisztusellenes világ megosztottságát is. Szent Pál a mai Olvasmányban a Szentlélek sugallatára – aki Jézus ígérete szerint segítségünkre siet szorult helyzetünkben és megtanít arra, mit kell mondanunk – egyetlen mondatával rátapint az ellenfelei közti ellentétre, és szembefordítja őket egymással. Az ő egységük csupán a felszínen létezik: mindössze az köti őket össze, hogy Jézus ellen vannak – mint ahogy Pilátus és Heródes is jó barátok lettek Jézus elfogatása után –, a mélyben azonban ellentmondások feszülnek közöttük.

 

A mai nap szentje, Cortonai Szent Margit példája arról tanúskodik, hogy az egyes ember életének megosztottságát is a Szentlélek tárja fel, majd szívét újjáteremtve képessé teszi arra a szeretetre, mellyel az Atya szereti a Fiút. Margit árván maradt cselédlányként egy nemesember szeretője lett, gyermeke is született tőle, majd gazdája hirtelen halála után, annak oszladozó tetemét látva tárult fel előtte addigi életének hiábavalósága. Szívbéli töredelem, őszinte bűnbánattartás és életgyónás után kérte felvételét a ferences harmadik rendbe, ahol kemény vezeklő életmódot folytatott, és gyakorolta az irgalmasság cselekedeteit. Élete vége felé hallotta az Úrtól: „Te tiszta lettél a tisztaság iránti szereteted miatt, ezért a szüzek közé helyezlek téged.”

Engedjük át magunkat mi is a Szentlélek tisztítótüzének! Égő fájdalommal jár, amikor rátapint lelkünk betegségére, de csak ő tudja azt meggyógyítani, s a bűn csábításától s a kárhozat lángjaitól megmentve beemelni a Szentháromság egy Isten életközösségébe.

 

Lelki Morzsák

Ima:

Uram, ha  meggyőződéssel  vallom,  hogy szegény  vagyok,  de  egy  őszinte pillanatban  észreveszem,   hogy   büszkeségem  és   irigységem   gazdagon burjánzik, szabadíts  meg önmagamtól!  Uram ha  véletlenül összekeverem  a mennyek országát  e  világ  birodalmaival, add,  hogy  benned  boldogságot találjak, és csak benned bízzak! Boldog Kalkuttai Teréz

 

 Lelki útravaló a mai napra

Május15.

Most Isten gyermekei vagyunk, de még nem lett nyilvánvaló, hogy mivé leszünk. Tudjuk, hogy amikor ez nyilvánvalóvá lesz, hasonlóvá leszünk hozzá, és olyannak fogjuk őt látni, amilyen valójában. (1Jn 3,2)


Isten gyermekei és Isten szolgái. Két különböző kategória és minőség. A vallástörténelem folyamán minden istenségnek megvolt a saját szolgai rendszere, akiknek célja az istenség teljes kiszolgálása. Egész életüket ez az ügy töltötte ki. A gyermek-lét más, hiszen nem az embertől indul a szeretet, az odaadás indulata, hanem van egy megelőző szeretet, ami által érthetővé lesz a gyermekség. Megdöbbenve állapíthatjuk meg, mennyi gyermek él szolgaként, szolgasorban. Elvárások alapján élik életüket úgy, hogy a megelőző szeretetből, a kísérő szeretetből semmit vagy alig valamit kapnak. Nem nehéz kitalálni, hogy milyen felnőtté fognak válni a szeretet-tapasztalat nélkül felnövekedők, és milyen minta alapján nevelik majd saját gyermekeiket. Isten országában pedig a vén is lehet gyermek, ha az a szeretet vezeti életét, amit Atyánk hozzánk lehajló kegyelmében, a kereszten függő és harmadnapon feltámadó Jézusban ismer fel. Bár gazdagítja vagy terheli életét a sok tapasztalat, ami élete folyamán fokozatosan rárakódott, a gyermekség szeretet-kritériuma végigkíséri. Öregkora ellenére átéli a "gondtalan" gyermekség állapotát, és abban a tudatban mehet el minden földi halandók útján, hogy az őérte minden áldozatot meghozó Atyja kezébe kerül. Ez a biztonság erőt adhat a küldetés lankadatlan teljesítésére, a hitben való megállásra, míg a szolgai feladatteljesítés csak felőrli az embert, önértékelési zavarokat okoz, és végül egyedülléthez vezet. Csodálkozzunk rá arra a szeretetre, mely minket előbb szeretett, mintsem mi ezt felfoghattuk volna.

A fénybe nézz / A vaksötét a szolga menedéke, / Te fényben állhatsz, ép vagy és egész. (Fazekas L.)


Uram, szereteteddel teremts békét bennem, mely beborítja életem. Ámen.

Lelki útravalónk a Nyitott ajtó 1-2. c. könyvekből való.

 

Egy gondolat - mára:

 

Csak akkor követem Jézust, ha ráérek?

(Lissa Stressman Smith - Michigan, USA)

     

Elmélkedés 1 (Regnum Christi):

 

Küldetés a világban

2013. május 15. Húsvét hetedik hete – szerda

P. Paul Campbell

 

Jn 17, 11b-19

Én már nem vagyok a világban, de ők a világban vannak, én pedig tehozzád megyek. Szent Atyám, tartsd meg őket a te nevedben, amelyet nekem adtál, hogy egy legyenek, mint mi. Amíg velük voltam, megtartottam őket nevedben, akiket nekem adtál. Megőriztem őket, és senki más nem veszett el közülük, csak a kárhozat fia, hogy az Írás beteljesedjék. Most pedig hozzád megyek, és ezeket elmondom a világban, hogy az én örömöm teljes legyen bennük. Közöltem velük igédet, és a világ gyűlölte őket, mert nem a világból valók, ahogy én sem vagyok a világból. Nem azt kérem, hogy vedd el őket a világból, hanem hogy óvd meg őket a gonosztól. Nem a világból valók, mint ahogy én sem vagyok a világból való. Szenteld meg őket az igazságban. A te igéd igazság. Ahogyan engem a világba küldtél, úgy küldtem őket én is a világba. Értük szentelem magam, hogy ők is meg legyenek szentelve az igazságban.

 

Bevezető ima: Uram hiszek benned. Hiszem, hogy itt vagy velem. Köszönöm szerető jelenlétedet. Segíts, hogy bízzam benned és minden reményemet beléd helyezzem. Növeld szívemben szeretetedet, hogy folytatni tudjam küldetésemet a világban.

 

Kérés: Uram, erősítsd bennem az elhatározást, hogy minden erőmmel szolgáljalak!

 

1. Megőriztem őket. Jézus teljesítette a küldetését és megőrizte azokat, akiket az Atya rábízott. Beteljesítette hivatását, mint ember és senki nem veszett el az apostolai közül, csak a kárhozat fia. Jézus ma is oltalmaz minket. Az Atya jobbján ül, hogy közbenjárjon értünk. A Szűzanya, Mária és a szentek is segítenek nekünk. A szentek nagy társasága vesz körül bennünket; támogatnak küzdelmeinkben, hogy Isten akarata szerint éljünk. Ők Isten ajándékai számunkra, oltalmaznak minket az élet zarándokútján.

 

2. Nem azt kérem, hogy vedd el őket a világból. Jézus mielőtt elhagyta a világot, az apostolaiért könyörgött. Nem azt kérte az Atyától, hogy vegye el őket a világból, hanem hogy óvja meg őket a gonosztól. Sokszor legyőzöttnek, megtörtnek érezzük magunkat, menekülünk a csatából. De Jézusnak a csata hevében is szüksége van ránk és ránk bízza, hogy megvívjuk a harcot. Nem óv meg a harctól, de megadja a segítséget és az erőt. Velünk van, küzd, és mellettünk harcol. Bennünk van, hogy a belső erőt is biztosítsa ahhoz, hogy teljesíteni tudjuk akaratát.

 

3. A világban lenni, de nem a világé lenni. Bár a világban élünk, itt a földön mégis zarándokok vagyunk. A saját utunkat járjuk a nennyország felé. Van egy küldetésünk: megmenteni a lelkeket, akiket Isten reánk bízott. Könnyen elcsábíthat minket a nyugodtabb, könnyebb, kényelmesebb élet, mely pihenést jelenthet kimerült testünknek, lelkünknek. A világ mindig csábító a romlandó emberi természetünk számára. A csalogató reklámok nyomot hagynak bennünk és sokszor jobban vágyunk a földi javakra, mint az örök élet kincseire. Ezért kell előnyben részesítenünk az imát az életünkben és az örök élet szemszögéből gondolkodnunk az életről.

 

Beszélgetés Krisztussal: Jézus óvj meg engem a gonosztól, aki több irányból is támad engem! Tarts erősen szeretetedben. Ne engedd, hogy elbátortalanodjak és elkeseredjek! Tudom, hogy a Te szereteted óv engem, és hogy közbenjársz értem. Növeld a beléd vetett bizalmamat és segíts, hogy folytassam munkádat a világban!

 

Kérés: Ma beszélek valakinek Krisztusról és megosztom vele a szeretetet, amelyet ránk áraszt.

 

Forrás: Regnum Christi mozgalom napi elmélkedése.
  

Elmélkedés 2 (Barsi Balázs):

 

Húsvét 7. hete - szerda

 

ApCsel 20,28-38

 

Vigyázzatok magatokra és az egész nyájra, amely fölé a Szentlélek elöljáróul helyezett titeket, hogy kormányozzátok Isten egyházát, amelyet tulajdon vérén szerzett. (…) Őrködjetek azért és tartsátok emlékezetben, hogy három éven át éjjel-nappal könnyek között szüntelenül intettem mindegyikteket. Most pedig Istennek ajánllak titeket, és az ő kegyelme igéjének. Neki van hatalma, hogy gyarapodást és örökséget adjon az összes megszentelt számára. Nem kívántam el senki ezüstjét, aranyát vagy ruháját. Magatok tudjátok, hogy ezek a kezek dolgoztak meg azért, amire szükségem volt nekem és azoknak, akik velem vannak. Mindenben megmutattam nektek, hogy így kell fáradozni, segíteni a gyöngéken, és megemlékezni az Úr Jézus szavairól, mert ő mondta: »Nagyobb boldogság adni, mint kapni.«” (…)

 

Jn 17,11b-19

Én már nem vagyok a világban, de ők a világban vannak, én pedig tehozzád megyek. Szent Atyám, tartsd meg őket a te nevedben, amelyet nekem adtál, hogy egy legyenek, mint mi. Amíg velük voltam, megtartottam őket nevedben, akiket nekem adtál. Megőriztem őket, és senki más nem veszett el közülük, csak a kárhozat fia, hogy az Írás beteljesedjék. Most pedig hozzád megyek, és ezeket elmondom a világban, hogy az én örömöm teljes legyen bennük. Közöltem velük igédet, és a világ gyűlölte őket, mert nem a világból valók, ahogy én sem vagyok a világból. Nem azt kérem, hogy vedd el őket a világból, hanem hogy óvd meg őket a gonosztól. Nem a világból valók, mint ahogy én sem vagyok a világból való. Szenteld meg őket az igazságban. A te igéd igazság. Ahogyan engem a világba küldtél, úgy küldtem őket én is a világba. Értük szentelem magam, hogy ők is meg legyenek szentelve az igazságban.

 

Isten a föld porából, e világ anyagából alkotta Ádámot, de azzal, hogy orrába lehelte az élet leheletét, Istenre képes lénnyé tette, aki öntudatlanul bár, de részesült Isten Szentlelkéből. Pünkösdkor pedig már úgy közölte velünk a Szentlelket, hogy benne kinyilatkoztatta szentháromságos isteni életét, és ebbe az életbe emelt be minket is. Milyen kár, hogy ezek után a Pünkösd csak harmadrangú ünnep az életünkben! Pedig az Atyaisten szemszögéből éppen hogy Pünkösd a legnagyobb ünnep, az igazi Karácsony, hiszen ekkor születtünk az ő gyermekeivé, valóságos kis Krisztusokká; s az igazi Húsvét, amikor meghalva a bűnnek a Szentlélekben új életre támadtunk. 

 

Nem a világból valók vagyunk, mégis a világban élünk, s ez a világban való létünk sincs a Szentlélek nélkül. Hiszen nemcsak az efezusi egyház elöljáróira érvényes, hogy a Szentlélek rendelte őket testvéreik szolgálatára, hanem minket is a Szentlélek küld a ránk bízottakhoz. A házasság szentségében férj és feleség arra kapnak küldetést, hogy a szeretet állandó Pünkösdjét ajándékozzák egymásnak és gyermekeiknek. A pap a szentmisében, az igehirdetésben és minden szentségkiszolgáltatásban a Szentlelket hívja és őt közvetíti a híveknek. A szerzetes pedig, aki fogadalmai által a Szentlélek tulajdonává válik, prófétai odaadásán keresztül ragyogtatja fel Pünkösd titkát. 

 

A világban való létünk tehát nem áll ellentétben istengyermeki, szentlelkes életünkkel, hiszen magának a létezésnek is pünkösdi struktúrája van. A Szentlélek az a kapocs, amely Istenhez és egyben Isten ajándékához, a világhoz kapcsol bennünket. Őbenne valósul meg, amit Szent Pál ír a korintusiaknak: „Minden a tiétek, ti Krisztuséi vagytok, Krisztus pedig az Istené!”

 

Lelki Morzsák

Ima:

Mindenható,  kegyelmes  és  könyörületes  Atyánk!  

Eltévedtünk,s mint elveszett juhok  letértünk  útjaidról. Túlságosan  saját  szívünk  tervei, szándékai és kívánságai után  futottunk. Megsértettük szent  törvényeidet. Azt tettük,  amit  nem lett  volna  szabad.  De Urunk,  Te  légy  irgalmas hozzánk, szegény nyomorult bűnösökhöz! Kíméld meg azokat, akik  megvallják hibáikat. Emeld  fel mindazokat,  akik készek  a bűnbánatra,  azon  ígéret miatt, amit  az embereknek  adtál Krisztus  Jézus, a  mi Urunk  által.  És őérette add meg, ó jóságos és irgalmas Isten, hogy ezután istenfélő, neked tetsző, becsületes  és  tisztességes,  komoly életet  éljünk  szent  neved dicsőségére.

Lelki útravaló a mai napra

Május14.

Halld meg, Uram, a hangomat és szabadíts meg!

Hálát adok neked, hogy meghallgattál és megszabadítottál. (Zsolt 118,21)



Megszabadítani valakit valamitől, valakitől. Esetleg saját magától, vagy a saját negatívumaitól, rossz tulajdonságaitól. Terheit levenni a válláról. Megszabadítlak. Ez a mondat egészen mást jelent, mint az, hogy felszabadítlak. Nem valamely kívülről jövő elnyomás alól szabadít fel, hanem megszabadít terheidtől, amelyeket önnön hibádból, saját bűnösségedből eredően hordozol életedben. A bűn terhétől szabadít meg. De ahhoz, hogy megszabadíthassanak, előbb fel kell mérned, fel kell ismerned önnön megterheltségedet. Hiszen csak akkor tudsz kiáltani, miután felismerted saját megterheltségedet.Csak miután kiáltottál, miután segítséget kértél, csak azután tudja bárki is meghallani, meghallgatni a szavadat. És csak miután meghallotta kiáltásodat, tud csak segíteni. Segítség pedig nem jelent mást, mint ellenszolg áltatás nélküli, pusztán szeretetből történő cselekedetet. Segítek neked, mert nem vagy számomra idegen, mert ismerlek, és nem hagysz érintetlenül. Közöm van hozzád, szeretlek. Ezért segítek. Az utolsó mozzanat pedig a hálaadás. Meghálálom. Köszönöm. Mást nem tehetsz, de ezt meg kell tenned, mert bár nem tudod megfizetni, de megköszönni igen. Felismerni, kiáltani, meghallgatni, megszabadítani, meghálálni. Ha csak az egyik hiányzik, már nem teljes a folyamat. Legalább a felismerésig el kéne jutni, hogy továbbléphess.

Akarod, hogy értelmed alkalmas legyen legyőzni szenvedélyeidet? Rendeld alá a nagyobbnak, és legyőzi az alacsonyabbat: és béke lesz benned, valóságos, biztos, rendezett. Mi ennek a békének a rendje? Isten parancsol az értelemnek, az értelem a testnek: nagyobb rend nem lehet. (Augustinus)


Uram, hálát adok neked, hogy felismerhetem saját gyengeségemet, hibáimat, bűneimet. Köszönöm, hogy tudok kiáltani. Köszönöm, hogy meghallga tsz és meg is akarsz szabadítani. Hálát adok, hogy meg tudom köszönni. Ámen.

Lelki útravalónk a Nyitott ajtó 1-2. c. könyvekből való.

 

Egy gondolat - mára:

 

Kivel szemben kellene nagylelkűnek lennem?

(John D. Bown (Minnesota, USA)

     

Elmélkedés 1 (Regnum Christi):

 

Vágyni az örök életre

2013. május 14. Húsvét hetedik hete – kedd

P. Paul Campbell

 

Jn 17, 1-11a

Amikor Jézus mindezt elmondta, szemét az égre emelve így szólt: „Atyám, eljött az óra: dicsőítsd meg Fiadat, hogy a Fiú is megdicsőítsen téged, ahogy hatalommal ruháztad fel őt minden test fölött, hogy mindenkinek, akit neki adtál, örök életet adjon. Az örök élet pedig az, hogy megismerjenek téged, az egyedül igaz Istent, és akit küldtél, Jézus Krisztust. Én megdicsőítettelek téged a földön: befejeztem a művet, amelyet rám bíztál, hogy elvégezzem. Most te dicsőíts meg engem, Atyám, önmagadnál, azzal a dicsőséggel, amely az enyém volt nálad, mielőtt a világ lett. Megismertettem nevedet az emberekkel, akiket a világból nekem adtál. Ők a tieid voltak, és nekem adtad őket, s ők megtartották a te szavadat. Most már megtudták, hogy minden, amit nekem adtál, tőled van, mert az igéket, amelyeket nekem adtál, átadtam nekik; ők elfogadták, és valóban felismerték, hogy tőled jöttem, és elhitték, hogy te küldtél engem. Értük könyörgök. Nem a világért könyörgök, hanem azokért, akiket nekem adtál, mert ők a tieid. Mindaz, ami az enyém, a tiéd, és ami a tiéd, az enyém, és én megdicsőültem bennük. Én már nem vagyok a világban, de ők a világban vannak, én pedig tehozzád megyek. Szent Atyám, tartsd meg őket a te nevedben, amelyet nekem adtál, hogy egy legyenek, mint mi.”

 

Bevezető ima: Uram, köszönöm, hogy ezt a kis időt veled tölthetem. Segíts, hogy jól tudjam kihasználni, hogy hallgassalak és megértsem, amit ma mondani akarsz nekem! Minden erőmmel szeretni és szolgálni akarlak téged.  

 

Kérés: Uram, add meg nekem a kegyelmet, hogy ma száz százalékig át tudjam adni neked magam, s így a Te szavadnak való engedelmesség által megdicsőítsem mennyei Atyámat.  

 

1. Beteljesedett. Mint ahogy Jézus is azért jött a világba, hogy teljesítsen egy küldetést, hogy beteljesítse Atyjának akaratát, úgy nekünk is küldetésünk van az életben. Jézus élete végén őszintén elmondhatta, hogy elvégezte a feladatot, amelyet az Atya rábízott. Élete utolsó borzasztó pillanataiban, a kereszten, a szenvedés és kínok közepette, felkiálthatott: „Beteljesedett”. Én elmondhatom ugyanezt? Az Atya akaratát teszem, amelyet rám bízott? Tudom egyáltalán, hogy mi a küldetésem?

 

2. Azért jött, hogy örök életet adjon. Jézus hatalmat kapott az Atyától, hogy beteljesítse küldetését: örök életet adjon azoknak, akiket az Atya rábízott. Az örök élet az Atyától jön. Én tudom-e életemet adni azokért, akiket az Atya rámbízott? Jobban törődök-e azzal, hogy a kegyelmi életre hívjam, mint azzal, hogy anyagi javakkal lássam el őket?

 

3. Örök élet. Jézus azért jött, hogy életet adjon egy bűnökben haldokló világnak. „Az örök élet pedig az, hogy megismerjenek téged, az egyedül igaz Istent, és akit küldtél, Jézus Krisztust.” „Ismerni” a zsidók nyelvén nem egy elvont ismeretet jelentett. Ádám és Éva közti életet adó házastársi kapcsolatra is ezt mondja a Teremtés könyve: „Az ember aztán megismerte feleségét, Évát. Az fogant, megszülte Káint” (Ter 4,1). Az örök élet egy mély és bensőséges, intim Isten-kapcsolatot kíván. Ez nem azt jelenti, hogy egyedi dolgokat gondolunk Istenről, hanem teljes önátadást jelent. Ezért az ima és a szentségek a lelki életünk alapjai. Jézus a szentségekben lelki eledelként adja magát nekünk. Valós személy-e Krisztus az életemben? Megadom-e neki azt a helyet, amelyet megérdemel?

 

Beszélgetés Krisztussal: Jézusom, segíts, hogy jobban megismerjelek, és átadjam magam neked azzal az állhatatossággal és szeretettel, amellyel Te is átadtad nekem magad. Szükségem van Rád és szeretetedre. Tudom, hogy lelkeket bíztál rám és azt akarod, hogy eljussanak a Mennyországba. Nem akarok üres kézzel állni eléd életem végén. Add kegyelmedet és töltsd el szívemet szereteteddel, hogy úgy szeressek másokat, ahogyan Te szeretsz engem!

 

Kérés: Ma áldozatot fogok hozni, és imádkozom a rám bízott lelkekért.  

 

Forrás: Regnum Christi mozgalom napi elmélkedése.
 

 

 

Elmélkedés 2 (Barsi Balázs):

 

 Húsvét 7. hete - kedd

 

ApCsel 20,17-27

Milétoszból beüzent tehát Efezusba, és hívatta az egyház presbitereit. Amikor azok odaértek és együtt voltak, így szólt hozzájuk: „Tudjátok, hogy Ázsiába jövetelem első napjától fogva hogyan voltam veletek az egész idő alatt. Szolgáltam az Úrnak teljes alázatossággal, könnyhullatás és megpróbáltatások között, amelyek a zsidók cselszövései miatt értek. Semmi hasznosat el nem hagytam, mindent hirdettem nektek, tanítottalak titeket nyilvánosan és házanként. Tanúságot tettem mind a zsidók, mind a pogányok előtt az Istenhez való megtérésről és a Jézus Krisztusba, a mi Urunkba vetett hitről. És most íme, lélekben megkötözve elmegyek Jeruzsálembe, és nem tudom, mi minden vár ott rám. (…) Azért szentül állítom ma nektek, hogy nem szárad rajtam senkinek a vére sem. Mert nem vonakodtam attól, hogy hirdessem nektek Isten maradéktalan akaratát.”

 

Jn 17,1-11a

Amikor Jézus mindezt elmondta, szemét az égre emelve így szólt: „Atyám, eljött az óra: dicsőítsd meg Fiadat, hogy a Fiú is megdicsőítsen téged, ahogy hatalommal ruháztad fel őt minden test fölött, hogy mindenkinek, akit neki adtál, örök életet adjon. Az örök élet pedig az, hogy megismerjenek téged, az egyedül igaz Istent, és akit küldtél, Jézus Krisztust. Én megdicsőítettelek téged a földön: befejeztem a művet, amelyet rám bíztál, hogy elvégezzem. Most te dicsőíts meg engem, Atyám, önmagadnál, azzal a dicsőséggel, amely az enyém volt nálad, mielőtt a világ lett. Megismertettem nevedet az emberekkel, akiket a világból nekem adtál. Ők a tieid voltak, és nekem adtad őket, s ők megtartották a te szavadat. Most már megtudták, hogy minden, amit nekem adtál, tőled van, mert az igéket, amelyeket nekem adtál, átadtam nekik; ők elfogadták, és valóban felismerték, hogy tőled jöttem, és elhitték, hogy te küldtél engem. (…)”

 

Sokszor hallani szülők, nevelők szájából mintegy önigazolásképpen, hogy ők mindent megtettek azért a gyermekért, s lám, mégis mi lett belőle... De vajon valóban mindent megtettek? Azzal, hogy anyagi jólétet teremtettek számukra, hogy megtanították őket bizonyos ismeretekre, akár teológiaiakra is, és ellátták őket jó tanácsokkal, hogy boldogulni tudjanak az életben, vajon teljesítették a rájuk bízott feladatot, s elmondhatják Szent Pállal: „Nem szárad rajtam senkinek a vére sem”?

 

Semmilyen igazságot, de főként a Jézustól kapott teljes igazságot nem lehet másképp másképp átadni, mint hogy magunk is arra tesszük fel egész életünket. Aki nem vállalja az életszentség keskeny útján való járást, hiába tesz meg mindent, végül is visszariad attól, hogy Isten akaratát teljes egészében feltárja a rábízottak előtt, hiszen ő maga sem akarja teljes egészében megismerni. Tanítása és élete között nincs teljes megfelelés, s ez azt sugallja, mintha lehetne úgy élni, hogy Isten nem mindig és nem mindenben Isten az ember számára.

 

Urunk, Jézus úgy élt közöttünk, hogy nem csupán szavaival beszélt az Atyáról, hanem egész életével tanúskodott róla, s kész volt önmagát mindenestül őrá bízni, akár a halált is vállalva érte. És Szent Pál sem csak szóval hirdette Krisztust, hanem kész volt érte mindent elviselni, fáradalmakat, hajótörést, gúnyt, üldözést, ütlegeket és végül a vértanúságot is.

 

A ránk bízott munkát csak akkor végezzük el egészen, ha a krisztusi kinyilatkoztatást úgy adjuk át gyermekeinknek, tanítványainknak, hogy lássák rajtunk, hogy ez áll életünk középpontjában. Ezek után mellékes, hogy milyen módon halunk majd meg, hogy lesz-e alkalmunk ünnepélyesen elbúcsúzni szeretteinktől. Akkor halálunk nem hatálytalanítja, hanem pecsétjével hitelesíti és végérvényessé teszi tanúságtételünket.

 

Lelki Morzsák

Ima:

Urunk, Jézus Krisztus! Tisztán látjuk, hogy korunkban milyen nagy  szükség van evangéliumod jó  magjára, amely  termést hozhat  az emberi  szívekben. Támogass és  lelkesíts bennünket,  hogy ne  féljünk tanúságot  tenni a  te tanításodról és a te személyedről, hiszen benned mindenki felismerheti  az Igazságot. Segítsd munkánkat  és szolgálatunkat,  hiszen minden  növekedés egyedül neked köszönhető!

Lelki útravaló a mai napra

Május13.

Uram, legyen meg rajtunk a te akaratod!

Tartsátok meg parancsolataimat és éljetek azok szerint. Én vagyok az Úr! (3Móz 22,31)


Kérés vagy utasítás az elõbbi ige? Kérés és utasítás?! Van-e egyáltalán arra szavunk, ahogy Isten megszólít minket? Egyenként elhívott, nevünkön szólított minket, rátette kezét az életünkre, megadta a szabadulás útját Jézus Krisztusban, és célt tûzött elénk: Jöjjetek utánam, és emberhalászokká teszlek benneteket. (Mk 1,17) ?És kaptunk mellé egy nagy köteg parancsolatot, melynek - úgy tûnhet - se szeri, se száma. Szinte zsong a fejem, amikor azokat olvasom. Nem, én ezt képtelen vagyok mind betartani, megtenni! Egyáltalán mi értelmük, ha képtelen vagyok a tökéletességre? Elõször szeretõ kéréssel fordul hozzánk, hogy legyünk gyermekei. Majd terhet rak ránk utasításaival, és azt mondja, tartsátok meg õket, mert Én vagyok az Úr. Valahol mégis el van rejtve a titok: Szeresd az Urat, a te Istenedet (?) Ez az elsõ és nagy parancsolat. A szeretet az élet sója, az értelme, a lényege. Isten szeretete pedig legelsõ feladatunk. Az ember viszont önmaga erejébõl képtelen erre a szeretetre. Szeretni pedig nem lehet rosszindulatú kihágásokkal, megbánás nélküli bûnökkel. Isten parancsolatai tükröt állítanak bûneink számára. De az "elsõ és nagy parancsolat" tesz minket képesekké arra Krisztus szabadítása által, hogy meg tudjuk tartani az összes többit.

Minden ügyben a végre figyelj: hogyan állsz majd meg szigorú bírád elõtt, aki elõtt semmi sem titok, akit ajándék meg nem veszteget, mentegetõzés nem enyhít, hanem igazság szerint ítél. (Kempis Tamás)



Uram, Krisztusom! Hálás vagyok neked azért, hogy megváltásod által képessé tettél engem arra, hogy szeretni tudjalak téged, az Atyát, minden embertársamat és azt a feladatot, amit elém célul kitûztél. Tudom, hogy a magam erejébõl még a legkisebb parancsolatot sem tudnám megtartani. Add, Uram, a te végtelen és kegyelmes szeretetedet! Ámen. 

Egy gondolat - mára:

 

Csak Isten elégítheti ki lelki szomjúságunkat és adhat nekünk örök

életet. (Sachie Yoshimoto Tokió, Japán)

     

Elmélkedés 1 (Regnum Christi):

 

Én legyőztem a világot

2013. május 13. Húsvét hetedik hete – hétfő

P. Paul Campbell

 

Jn 16, 29-33

Tanítványai erre azt mondták: „Íme, most nyíltan beszélsz, és nem példabeszédet mondasz. Most tudjuk, hogy mindent tudsz, és nincs szükséged arra, hogy valaki kérdezzen téged. Ezért hisszük, hogy az Istentől jöttél.” Jézus azt felelte nekik: „Most hiszitek? Íme, eljön az óra, sőt már itt is van, amikor elszéledtek, mindenki az otthonába, engem pedig magamra hagytok. De én nem vagyok egyedül, mert az Atya velem van. Ezeket azért mondtam el nektek, hogy békességtek legyen bennem. A világban megpróbáltatások érnek titeket, de bízzatok, én legyőztem a világot.”

 

Bevezető ima: Uram, szükségem van rád. Szükségem van a veled töltött időre. Tudod, hogy mennyit küszködök és mégis milyen keveset tudok megvalósítani, ha Te nem segítesz. Siess segítségemre! Növeld bennem a hitet, reményt és szeretetet!

 

Kérés: Uram adj nekem megingathatatlan bizalmat abban, hogy Te legyőzöd a bűnt és a gonoszt az életemben és a világban!

 

1. Kész lenni az újrakezdésre. Jézus előre megmondta az apostoloknak, hogy a Getszemáni-kertben, amikor a katonák letartóztatják Őt, mindnyájan elfutnak majd. Jézus az apostolokat nem a saját gyengeségükre készítette fel, hanem arra, hogy újra tudjanak majd kezdeni. Ő soha nem várta el tőlük, hogy tökéletesek legyenek, botlások, hibák, gyengeségek nélkül. Tőlünk sem várja el. Előfordult már, hogy mi mindannyian elhagytuk Őt és a bűn önzését követtük. Kerestük a saját vágyaink beteljesedését, mert nem tetszett a kereszt, a szegek és az ostorcsapás. Miért erőlködök mostanában? Talán kompromisszumot akarok kötni a bűnnel, amely jelen van az életemben? Kérnem kell az erőt és a kegyelmet, hogy Jézus hűséges barátjaként éljek!

 

2. Soha nem vagyunk egyedül. Még ha a tanítványok el is hagyták Jézust, Ő mégsem volt egyedül. Az Atya vele volt. Ez az Atyával való szoros szeretetkötelék volt az, ami erőt adott neki, hogy mindig tovább menjen, mígnem át tudta ölelni a keresztet. Nyugodt tudott maradni a viharok idején és el tudta viselni az elképzelhetetlen kínokat a keresztúton és halálban. Ő megvilágítja az utat, amelyet követnünk kell a saját küzdelmeink és próbatételeink idején. Néha az tűnik természetesnek, hogy egyedül maradunk a küzdelmeinkkel, a fájdalmainkkal és az ürességgel, amely hatalmába kerít. De Isten mindig mellettünk áll. Ő bennünk van. Soha nem vagyunk egyedül.

 

3. Legyőzte a világot. Jézus soha nem ígért apostolainak könnyű életet. Világosan megmondta nekik, hogy a világban szembe találják majd magukat nehézségekkel. Velünk is így van. Ha a világ elutasítja Krisztust, minket is el fog utasítani. Ne lepődjünk meg, ha ellenállásba vagy nehézségekbe ütközünk. Ez része Krisztus követésének és azt tanúsítja, hogy jó úton járunk. Nehéz felvenni a harcot az ellenséggel - a külső és belső ellenséggel - de Jézus velünk van. Hitünk mutatja meg nekünk, hogy Ő már megnyerte a harcot. Legyőzte a bűnt és a halált, és ott ül az Atya jobbján.

 

Beszélgetés Krisztussal: Uram, nehéz az állandó küzdelem. Sokszor úgy érzem, egy helyben topogok. Minden nap ugyanazokat a harcokat és csatákat kell megvívnom. Elkeserít a sok rossz, amit a világban látok és nehéz észrevennem a győzelmeket, amelyeket Te aratsz a világban; a családokban, otthonokban. Növeld bennem a hitet! Add nekem a reményt, amelyre szükségem van, hogy vágyjam megtenni akaratodat!

 

Kérés: Ma azokért fogok imádkozni, akiknek kevés a hitük, vagy küzdenek a hitükért.

 

Forrás: Regnum Christi mozgalom napi elmélkedése.
  

Elmélkedés 2 (Barsi Balázs):

 

Húsvét 7. hete - hétfő

 

ApCsel 19,1-8

Amíg Apolló Korintusban volt, Pál bejárta a felső tartományokat, aztán Efezusba jött, s néhány tanítványra talált. Ezeknek azt mondta: „Vajon megkaptátok-e a Szentlelket, amikor hívők lettetek?” Azok azonban azt felelték neki: „Még csak azt sem hallottuk, hogy van Szentlélek.” Ő erre megkérdezte: „Hogyan vagytok hát megkeresztelve?” Azok így feleltek: „János keresztségével.” Erre Pál azt mondta: „János a bűnbánat keresztségével keresztelte a népet, s azt mondta, hogy abban higgyenek, aki utána jön, azaz Jézusban.” Amikor ezt meghallották, megkeresztelkedtek az Úr Jézus nevében. Pál rájuk tette kezeit, és a Szentlélek leszállt rájuk, ők pedig nyelveken kezdtek beszélni és prófétáltak. Ezek a férfiak összesen mintegy tizenketten voltak. Azután bejárt a zsinagógába, bátran tanított három hónapon át, és meggyőzően vitatkozott Isten országáról.

 

Jn 16,29-33

Tanítványai erre azt mondták: „Íme, most nyíltan beszélsz, és nem példabeszédet mondasz. Most tudjuk, hogy mindent tudsz, és nincs szükséged arra, hogy valaki kérdezzen téged. Ezért hisszük, hogy az Istentől jöttél.” Jézus azt felelte nekik: „Most hiszitek? Íme, eljön az óra, sőt már itt is van, amikor elszéledtek, mindenki az otthonába, engem pedig magamra hagytok. De én nem vagyok egyedül, mert az Atya velem van. Ezeket azért mondtam el nektek, hogy békességtek legyen bennem. A világban megpróbáltatások érnek titeket, de bízzatok, én legyőztem a világot.”

 

Életünk folyamán minden nagyobb isteni kegyelem befogadását egyfajta Mennybemenetel és Pünkösd közti állapot előzi meg. Ezek a napok megízleltetik velünk azt a sötétséget, magányt és ürességet, amely a teremtés előtt volt, a kezdeteknek azt a félelmetes csöndjét, amikor Isten Lelke még nem lebegett a vizek fölött. És megtapasztalhatjuk azt a légszomjat, amelyet az Isten távolléte okozhat a lelkünkben. Az Úr közelségének hiánya olyan tátongó űrt hasít keresztény életünkbe, melyet nem tölthet be senki és semmi. Lelki fejlődésünk velejárója ez, annak jele, hogy a kisebb szeretetből a nagyobba lépünk, pontosabban léptünk át.

 

Már az is nagy kegyelem, ha egyszer csak felismerjük, hogy nem természetünk fogyatkozásai, bűnös hajlamaink a mi legnagyobb gyöngeségünk, hanem az, hogy nem tudunk szeretni és nem tudunk imádkozni. És ezzel egy időben arra is rádöbbenünk, hogy semmire sem vágyunk jobban, mint megtanulni úgy szeretni, ahogy Jézus szeretett, és úgy imádkozni, ahogy ő imádkozott. Nem konkrét tettekről és nem konkrét imádságokról van itt szó, hanem arról az élő forrásról, ahonnan minden imádságunknak és jócselekedetünknek fakadnia kell: a Szentlélekről.

 

Várnunk kell tehát és virrasztanunk, míg erő nem tölt el a magasságból. Csak el ne merüljünk a reménytelenségben, csak vissza ne forduljunk az útról, csak el ne hagyjuk őrhelyünket! Mert eljön, sőt már el is jött a Vigasztaló: ő ütötte szívünkön a sebet, és ő is akarja begyógyítani. A lelkünkön sebet ejtő felismerést, hogy sokkal gyöngébbek, rosszabbak és tehetetlenebbek vagyunk, mint valaha is gondoltuk, azzal a kegyelmi tapasztalattal gyógyítja, hogy Isten sokkal, de sokkal jobban szeret minket, mint valaha is el tudtuk képzelni. Ez fogja felszakítani szívünkben a viszontszeretet és az imádság forrását.

 

Lelki Morzsák

Ima:

Urunk,  Jézus  Krisztus,  te  feltámadásodat  követően  számos  alkalommal megjelentél apostolaidnak és tanítványaidnak, s élőként mutattad meg magad nekik. Mielőtt  a  földről  a  mennybe  távoztál  megbízást  adtál  nekik örömhíred továbbadására. E küldetés nekem,  mint a te követődnek is  szól. Tanításod, az üdvösségre  vezető igazság  szabad utat nyit  Isten felé,  a menny  felé.   Segíts  engem   kegyelmeddel  és   a  Szentlélekkel,   hogy küldetésemet teljesítve  törekedjek  szüntelenül  az  örök  életre,  ahová minden embert, engem is meghívsz és vársz. Hiszek, Uram, erősítsd  bennünk a hitet!

Lelki útravaló a mai napra

Május12.

Jézusom! Köszönöm, hogy te vagy az én Pásztorom, és óvod a nyájat, aminek én is tagja vagyok. Ámen.

Mi pedig, a te néped, legelődnek nyája, örökké magasztalunk téged. Nemzedékről nemzedékre mondunk dicséretet neked. (Zsolt 79,13)


A nyájnak van gazdája. A bárányokra mindig vigyáz a pásztoruk. Vezetés alatt vannak a juhok. Terelik őket oda, ahová menniük kell. A sötétségben is védve vannak. Pásztoruk, a jó pásztor, mindet számon tartja, megismeri bármelyiket ezer közül is.
Mi, keresztyének az ő nyája vagyunk. Az ő legelőin, hiszen ő biztosítja nekünk a lelki és testi eledelünket is. Vezet minket. Ő adja az utat. Nem akarja, hogy akár egy is elvesszen közülünk, mindenki külön-külön fontos neki, de az egy nyáj tagja mind. Pásztorbotjával szelíden, de határozottan az ösvényen tart. Azon az ösvényen, amely a végső, örök szállásra vezet, a földi vándorlás végén.
Ezért hálát adunk neki, és dicsőítjük az ő nevét, hiszen övé i vagyunk, az ő drága vérén szerzett nyáj tagjai.

Lásd meg magadban a jót, a számtalan értéket, melyet szolgálatra kaptál. Elevenítsd fel lelkedben, hogy Jézus által Isten gyermeke vagy. Az ő végtelen szeretetének vagy eszköze, s az ő gondviselő oltalma alatt állsz. Az Úr pedig sohasem hagyja cserben, hanem valahogy mindig győzelemre segíti övéit. (Simon András)


Istenem! Hadd áldjalak téged, hogy pásztorbotoddal vezetsz. Tudom, hogy a dorgálás is javamra van, nem engedi, hogy letérjek ösvényedről. Köszönöm, hogy sohasem hagysz magamra, mert te tudod, én vezetésed nélkül rögtön eltévednék. Ámen.

Lelki útravalónk a Nyitott ajtó 1-2. c. könyvekből való.

 

Egy gondolat - mára:

 

Isten minden értelmet meghaladó szeretettel szeret minket.

(Gregory M. Weeks Missouri, USA) 

     

Elmélkedés 1 (Regnum Christi):

 

Hogy mindnyájan egy legyenek

2013. május 12. Húsvét hetedik vasárnapja – Urunk mennybemenetele

P. Paul Campbell

 

Jn 17, 20-26

De nem csupán értük könyörgök, hanem azokért is, akik az ő szavuk által hinni fognak bennem, hogy mindnyájan egy legyenek; ahogyan te, Atyám, bennem vagy, és én tebenned, úgy ők is egy legyenek mibennünk, és így elhiggye a világ, hogy te küldtél engem. Azt a dicsőséget, amelyet nekem adtál, átadtam nekik, hogy egy legyenek, ahogyan mi egy vagyunk. Én őbennük, te énbennem, hogy tökéletesen egy legyenek, hogy megismerje a világ, hogy te küldtél engem, és szeretted őket, mint ahogy engem szerettél. Atyám, azt akarom, hogy ők is, akiket nekem adtál, ott legyenek velem, ahol én vagyok, hogy lássák dicsőségemet, amelyet nekem adtál, mert szerettél engem a világ teremtése előtt. Én igaz Atyám! A világ nem ismert meg téged, de én ismertelek téged, és ők is megismerték, hogy te küldtél engem. Megismertettem velük a nevedet, és meg is fogom ismertetni, hogy a szeretet, amellyel engem szerettél, bennük legyen, és én őbennük.''

 

Bevezető ima: Uram, köszönöm ezt az időt, amikor egyedül lehetek veled. Segíts, hogy félre tegyek minden aggodalmat és szórakozottságot. Egyedül Te legyél a vágyam itt és most. Szükségem van rád. Szükségem van a szeretetedre és a bátorításodra. Segíts, hogy minden erőmmel, teljes szívemből és lelkemből szeresselek!

 

Kérés: Uram, növeld bennem az alázatot, hogy bocsánatot tudjak kérni és meg tudjak bocsátani azoknak, akik így vagy úgy megbántottak engem!

 

1. Egység a tanítványok közt. Jézus minden hívő egységéért imádkozik. Azt akarja, hogy mindnyájan egy legyünk vele és az Atyával. Manapság sok szakadással és megosztással találkozunk a társadalomban. Ha körülnézünk, sokféle felekezetet találunk. Isten nem akarja a szakadást és a megosztást. Azért imádkozott, hogy egyek legyünk és ezzel az egységgel tegyünk tanúságot a világnak arról, hogy Őt az Atya küldte. Ha a világ nem ismeri meg Krisztust és nem hallja a megváltás örömhírét, akkor a hibát magunkban kell keresnünk. Jelen van-e a keresztény egység az imáimban és áldozatvállalásaimban?

 

2. Széthúzás a családban. Ha a családokat vizsgáljuk, szintén növekvő széthúzással találkozunk. A válás szétszakítja a családtagokat, elválasztja a gyermekeket szüleiktől. Kevés az olyan gyerek, akit nem sebzett meg a szülei válása. Jól ismert az úgynevezett „no fault” – felelősségmentes autóbiztosítás, aminek analógiája a felelősségmentes válás és mindannyian ismerjük ennek káros hatásait a gyermekekre. Mégis kevesen ismerik fel, hogy nem tehetünk egyenlőségjelet a felelősségmentes autóbiztosítás és a felelősségmentes válás közé. Az egység, amelyet Krisztus akar adni a családoknak az Ő szeretetén alapszik – ez azt feltételezi, hogy másokat magunk elé helyezünk és szolgálunk másoknak. Feltételezi a szüntelen áldozatvállalást, a hallgatást és a kommunikációt, a megbocsátást és az elengedést. Mennyire vagyok kész arra, hogy bocsánatot kérjek vagy megbocsássak másoknak? Milyen gyakran tudom a családomat a munkám és saját terveim elé helyezni?

 

3. Belső diszharmónia. Egy másik terület, amelyet megvizsgálhatunk, az a lelki életünk. A bűn megfertőzi a szeretetet és befele fordít bennünket, saját magunk felé. Exponenciálisan növekszünk az önzésben. A világ fáradhatatlanul reklámozza a szabadságot: „tégy, amit akarsz”. Ez tesz bennünket a saját szenvedélyeink rabjaivá. Mennyire vagyok szabad arra, hogy nemet mondjak a bűnnek az életemben? Milyen gyakran vagyok engedékeny saját magammal, érzékeimmel, hóbortjaimmal szemben? A bűn belső diszharmóniát teremt, egy belső törést a lelkiismeretem - Isten akarata - és a között, hogy hogyan élek. Ha szeretjük Istent, engedelmeskedünk neki. Az engedelmesség nélküli szeretet illúzió, hazugság. És ha a Krisztussal való kapcsolatom nem a megfelelő alapokon áll, akkor minden más csak homokra épített vár.

 

Beszélgetés Krisztussal: Uram, Te tudod, hogy nehéz a megbocsátás. Néha magamnak is nehezen tudok megbocsátani. Szükségem van rád, hogy el tudjam viselni a fájdalmat és a küzdelmeket. Szükségem van jelenléted bizonyosságára. Segíts már most észrevennem, hogy mi az a diszharmónia, amelyet ki akarsz javítani az életemben, segíts meglátnom, hogy mi az a szakadás a szívemben, a családomban, az Egyházamban, amelyre gyógyírt akarsz adni!.

 

Kérés: Ma bocsánatot kérek valakitől.


Forrás: Regnum Christi mozgalom napi elmélkedése.
 

 Elmélkedés 2 (Barsi Balázs):

 

Urunk mennybemenetele

 

ApCsel 1,1-11

Az első könyvben, Teofil, szóltam mindarról, amit Jézus tett és tanított kezdettől fogva addig a napig, amelyen felvétetett, miután a Szentlélek által parancsot adott apostolainak, akiket kiválasztott. (…) Miután ezeket mondta, a szemük láttára felemelkedett, és felhő takarta el a szemük elől. S miközben nézték őt, amint az égbe ment, íme, két férfi állt meg mellettük fehér ruhában. Így szóltak: „Galileai férfiak, miért álltok és néztek az égre? Ez a Jézus, aki felvétetett mellőletek, úgy jön el ismét, ahogy az égbe felmenni láttátok.”

 

Ef 1,17-23 

Urunk, Jézus Krisztus Istene, a dicsőség Atyja adja meg nektek a bölcsesség és a kinyilatkoztatás Lelkét, hogy megismerjétek őt. Világosítsa meg lelki szemeteket, hogy tudjátok, milyen reményre hívott meg titeket, milyen gazdag dicsőséges öröksége a szentek számára, és milyen mérhetetlenül nagy az ő hatalma rajtunk, akik hiszünk. Hatalmas erejének hatékonyságát Krisztusban mutatta meg, amikor feltámasztotta halottaiból és jobbjára állította a mennyekben, minden fejedelemség és hatalmasság, erő és uralom, és minden név fölé, amelyet nemcsak ezen a világon említenek, hanem a jövendőben is. Mindent a lába alá vetett, s megtette őt mindenek fölött álló főnek az egyházban, amely az ő teste, és annak a teljessége, aki mindent mindenben betölt.

 

Lk 24,46-53

Azt mondta nekik: „(…)Én majd elküldöm nektek Atyám ígéretét. Ti csak maradjatok a városban, amíg el nem tölt az erő benneteket a magasságból.” Ezután kivezette őket Betánia közelébe, felemelte a kezét, és megáldotta őket. Áldás közben eltávozott tőlük, és fölvitetett a mennybe. Leborulva imádták, azután nagy örömmel visszatértek Jeruzsálembe. Szüntelen ott voltak a templomban, és áldották Istent.


A Jézusról szóló örömhírt, evangéliumát azzal fejezi be Szent Lukács, amivel az Egyházról szóló írását, az Apostolok cselekedeteit kezdi: Jézus mennybemenetelével. De Szent Lukács két könyve abban is egy, hogy mindegyiket végigkíséri a Szentlélek jelenléte: ő az, akinek erejéből Mária méhében testet ölt az örök Ige, s akinek erejében Pünkösd napján megszületik Krisztus Titokzatos Teste, az Egyház. Szent Lukács írja Jézusról, hogy amikor csodát tett, erő áradt ki belőle, a mennybemenetel előtt pedig tanítványainak megígéri ugyanezt a magasságból jövő erőt, melyet másik könyvének, az Apostolok cselekedeteinek elején egyértelműen azonosít a harmadik isteni személlyel, a Szentlélekkel. Amint Jézus Krisztus emberségét az Atya erővel, azaz a Szentlélekkel kente fel, ugyanúgy Titokzatos Testét, az Egyházat is részesíti ebben az erőben. 

 

Az Egyházban nagyon sok rossz van – általunk. Aki a botrányt keresi, az megtalálja benne, papok és hívek életében egyaránt. Ugyanakkor jelen van az Egyházban a Szentlélek is, a hatalmas, feltámasztó, isteni erő. Ezért érdemes minden hibája és bűne ellenére az Egyházba belépni és benne maradni. Hiszen rajta kívül nem ismerik a Lelket, legfeljebb mint személytelen erőt – de mit segíthet rajtunk egy személytelen erő, akit nem lehet megszólítani?

 

A ma ünnepelt misztérium, a mennybemenetel eseménye is a Lélekkel van kapcsolatban, hiszen ő dicsőítette meg Jézus emberi testét, ő támasztotta fel és magasztalta fel az Atya jobbjára. De nemcsak Jézus emberi testét, hanem Titokzatos Testét, az Egyházat is meg fogja dicsőíteni, vagyis az Egyház is oda fog felemelkedni, ahová a Fő, Krisztus emberi természetével már megérkezett: az Atya örök dicsőségébe.

2011 Szent Gellért Erdélyi Lovagrend - Lelki morzsák. Custom Footer text
Powered by Joomla 1.7 Templates buy reliable web hosting