Homília (Advent 2 Vasárnapja B.év)

Homília (Advent 2 Vasárnapja B.év)

 

Nehéz lehet számunkra, megérteni keresztelő Jánost, ahogy kétezer évvel ezelőtt sem volt könnyű az őt hallgatóknak. Csak néhányan értették igazából, hogy mit szeretne mondani azzal, hogy az ő feladata előkészíteni az Úr útját. Azok azomban, akik megértették az ő küldetését megtértek és megkeresztelkedtek. De talán még ezek közt az emberek közt is akadt olyan, aki összezavarodott, amikor János azt mondja, hogy én vizzel kereszteltelek, de aki utánnam jön, az a Szentlélekkel keresztel meg benneteket.

Feltevődik bennünk a kérdés, ki volt Keresztelő János? – Miért tette, amit tett? – milyen jelentősége van ennek a ma?

Keresztelő János az Advent igazi hangja, a hang, amely felhívja a figyelmünket az érkező Krisztusra, aki belép Isten és ember kapcsolatába.

János és az ő üzenete, Jézus érkezésének a kezdetét jelezték akkor, és ma is úgyanúgy a kezdetet jelentik mindazok számára, akik Jézussl együtt akarnak élni, akik meg szeretnék találni a kiutat a világ káoszából az igéret földjére.

Ahogy egy kínai mondás mondja az ezer mérföldes út is egy lépéssel kezdődik. János rámutat arra, hogy melyek kell, legyenek ezek az első lépések, akkor, amikor készíteni akarjuk az Úr útját a mi szivünkbe.

Ezt egy történettel szeretném megvílágitani: Egyszer keleten egy egyetemi tanár elment a mesterhez.

Mester – mondta – tanítsd meg nekem, hogy mit kell, tudjak, ahhoz, hogy boldog életem legyen? Tanulmányoztam a szent könyveket, meglátogattam a világ legnagyobb tanítóit, de nem találtam meg a választ. Kérlek, tanítsd meg a módját.

Ebben a pillanatban a mester teával kinálta meg a tanárt. Megtöltötte a tanár poharát, mikor tele lett, nem állt meg, hanem töltötte tovább egészen addig, hogy a tea már a kifolyt a padlóra is.

Ezt látva tanár, nem tudta magát visszafogni, és rászolt a mesterre: Ne töltsd, tovább nem látod, hogy tele van, nem fér több bele.

Ekkor megszólalt a mester. – Olyan, vagy mint ez a pohár tea, tele vagy a saját véleményeddel, spekulációiddal. Hogyan tudjam megmutatni a boldogság útját, ha nem üresíted ki először magdat?!

Hogyan tudjuk Krisztust befogadni a szívünkbe, hogyan tudjunk vele együtt belépni az igéret földjére, ha nincs hely a szívünkbe a számára, ha nem készülünk fel a fogadására.

János azért jött, hogy elkészítse az Úr útját, egy utat nem a Júdeai sivatagban, hanem útat azok számára, akik hajlandók Őt meghallani és megtérni.

János felszólította akkor, az embereket a bűnbánatra, az Úr útjának készítésére. Ugyanezzel a vehemenciával szólít fel bennünket ma is. Felszólít arra, hogy cselekedjünk, hogy méltókká váljunk az Üdvözítőre, hogy követni tudjuk őt.

Mit jelent a bűnbánat? Egyszerüen csak azt, hogy elfordulok, irányt váltok, egy új utat követek és a régit magam mögött hagyom. Ahogy a tanár ki kellett üresítse magát ahhoz, hogy megtalálja a tudást a boldogsághoz, úgy mindegyikünk irányt kell, váltson, ahhoz, hogy a világból az igéret földjére tudjon jutni.

A káosz a gaz, amitől ki kell üresítenünk magunkat, a szívünkben van. Mindezeket mi idéztük elő a mi cselekedeteinkkel és mulasztásainkal.

Az adventi készülődés idején, ráébredünk, hogy mennyire értéktelen, ami életünk és mennyire felkészületlenek vagyunk az Úr Jézus eljövetelére. Ilyenkor sokkal könnyebbem megláthatjuk azt, hogy mi hiányzik, egyre jobban felerősödhet az Isten utánnni vágyunk, egy olyan valaki után, aki leveszi vállainkról a terheket.

Szükségünk van időre, magunkra szánt időre, főleg azoknak akik, azt gondolják, hogy az ajándékok sokaságával családi békét lehet vásárolni.

Szükségünk van értékesen eltőltött időre, az öröm megtapasztalására, főleg azoknak, akik a boldogságukat a karrierjük nővekedésétől várják.

Még azoknak is szükségük van az adventi időre, akik értékelik Jézus örömhírét, ugyanis az örömhír ujra – és ujra olvasása mellet rádöbbenhetünk arra, hogy van mit még jvítanunk magunkon, hogy szükségünk van bűnbánatra.

Így vagy úgy, mindanyian egy olyan pörgésben találjuk magunkat az év ennek a szakaszában, amely lelkileg szárit, ki bennünket. A különböző kis ünnepségek, amelyeket ilyenkor szervezünk, akár a munkahelyen, akár máshol érzelmileg és pszihésen szárítanak ki minket. Eláraszt a zaj, nem csak a megszokott hangok, hanem a bevásárlóközpontok zaja, egyre rohanó Isten helyett ajándékokat kutató emberek zaja.

A sok-sok külsőség rákényszerít bennünket arra, hogy boldognak érezzük magunkat akkor is, ha fáradtak vagyunk a rohanásban, akkor is, ha beburkolózunk a saját kis nyomrúságunkba.

Arra kényszerítenek, hogy pénzt költsünk, akár adósságok árán is az ajándékokra, olyan dolgokra, amelyre nincs szükségünk igazából, csakhogy családjaink boldogok legyenek. Nagyon sok munkáltató azt kéri a munkásaitól, hogy jobban és többet dolgozzanak, mert akkor majd az ünnepeken szabadok lesznek és így a családjuknak meg tudják teremteni a boldogságot.

Egyfajta káosz vesz körül bennünket kivül – belül. Éppen ezért szükségünk van Istenre, hogy ki tudjunk szbadulni ebből a káoszból, és megérkezzünk egy olyan helyre, ahol remény, öröm, béke és szeretet van, egy helyre ahol ott az Isten.

 

eskuetetel 7 20140524 1611750883

 

 

Sokszor abba a tévedésbe esünk, hogy adventben annyi mindentől meg kel szabadulnom, annyi mindent meg kell még tennem, és elfelejtjük a „néha a kevesebb több” elvet. Milyen is lenne, ha lelassulnánk, nem rohnnánk annyit, ellazulnánk, és arra figyelnénk, ami fontos. A karácsonyt megelőző időszak túl értékes ahhoz, hogy állandó rohangálással töltsük. Az advent időszaka a Nem-et mondás időszaka. Nemet mondok a rengeteg programszervezésre, arra hogy mindenhova el kell érnem, ahova elmegyek ott teljes lényemmel legyek ott, amit szervezek, azt csináljam odaadással.

Nemet mondani azoknak a programoknak, amelyek elválasztnak családomtól, az otthon meghitt hangulatától.

Mert mikor nem-et mondok, akkor tulajdonképpen igent mondok más dolgokra.

Igent mondok a lelki feltöltődésre, hajnali misére járok, jobban ráfigyelek Isten üzenetére. Jobban figyelek a családtagjaimra, a gyermekeimre, feleségemre.

Meghívok egy olyan rokont vacsorára, aki egyedül van, vagy meglátogatok egy olyat. Többet olvasom a szentírást és imádkozom.

Kedves barátaim, a bűnbánat, amire a legtöbbünknek szüksége van, az nem egy nehéz dolog, csupán csak annyi, hogy megváltoztatom az életkedvem, olyan dolgokat kezdek fontosnak tartani, amivel másoknak szerzek örömöt, olyan cselekedeteim lesznek, amelyekkel a lelkemnek szerzek felüdülést.

Az adventi bűnbánat, előkészület, nem arról szól, hogy mellünket verve elmondjuk, hogy mennyire bűnösek voltunk, nem az ujra és ujra kimondott bocsánatkérő szavakból áll. A bűnbánat azt jelenti, hogy másképp élek, mint eddig, odafigyelek másokra, egy olyan utat választok, ahol Krisztus egyre mélyebben és mélyebben tud bennem élni.

Keresztelő János szavai ma is fontosak számunkra.

Ma is egy új életre hívnak Krisztusban, és emlékeztetnek arra, hogy ha jobb életet szeretnénk, akkor kicsit kell tennünk ezért, fel kell készítenünk magunkat erre az életre, bűnbánatot kell, tartanunk fel kell, ismerjük azt, hogy Isten nélkül az útjaink sehova se vezetnek és kérnünk kell Isten bocsánatát, hogy vele tudjunk haladni az úton.

A bűnbánat egy olyan kezdet, amelyen Isten áldása van és mindennap legalább egyszer kérnünk kell Isten bocsánatát. Hiszen ezzel a Fiú felé fordulunk és akkor az életünk melegebb lesz, az Ő fénye beragyogja életünk útját, azt fogjuk tapasztani, hogy ösvényeink egyenesek, a völgyek fel vannak töltve, a hegyek és a dombok el vannak egyengetve, a kényelmetlen dolgok egyensúlyba jönnek, a kereszthordozás könnyebbé válik, mert Isten velünk halad és életünket a karácsony fénye tölti be.

Adventi üzenet

 

Adventi üzenet

 

advent1

 

Kedves keresztény testvérek! Adventi időszakban vagyunk, a várakozás és a remény időszakában. Várkozunk és reménykedümk Istenre az Úr Jézus második eljövetelére. Teszük mindezt miért? Mert, szükségünk van egy megmentőre, szükségünk van egy nagyobb hatalomra. Ugyanis rá kell ébrednünk arra, hogy csak önmagunk erejében bízva dolgozni, egyre jobban elszigetelődünk önmagunktól, és kizárjuk magunkat Isten kegyelméből is.

János felszólította akkor, az embereket a bűnbánatra, az Úr útjának készítésére. Ugyanezzel a vehemenciával szólít fel bennünket ma is. Felszólít arra, hogy cselekedjünk, hogy méltókká váljunk az Üdvözítőre, hogy követni tudjuk őt.

Ki kell üresítenünk önmagunkat, hogy Krisztust tudjuk magunkba önteni. A vadon, a gaz, amitől meg kell szabadulnunk a szívünkben, van. A vadont, a gazt, ami bennem van, nem a külvilág hozza létre, hanem én magam a saját tetteimmel és mulasztásaimal.

Valamilyen formában mindanyiunk szivében találhatók vadhajtások, amelyeket a munkahely, a rohanás, a piacgazdaság, a főnök, a vállalkozás, talán a családon belüli surlódások hoztak létre. Az év ennek az időszakára mindannyian kiszáradunk, lelkileg szomjasak leszünk. Az üzleti élet érzelmileg és pszichésen kiszív benünket. Az üzletek, hangszorók zaja, zavaróvá kezd vállni. Néha úgy érezük, mintha nyomás alatt lennénk, hogy legyünk boldogok. Úgy érezzük, hogy csak drágább ajándékokkal és több munkával tudjuk családjainkat boldoggá tenni.

Egyfajta vadon vesz körül bennünket kivül – belül. Éppen ezért szükségünk van Istenre, hogy ki tudjunk szbadulni ebből a káoszból, és megérkezzünk egy olyan helyre, ahol remény, öröm, béke és szeretet van, egy helyre ahol ott az Isten.

Az adventi bűnbánat, előkészület, nem arról szól, hogy mellünket verve elmondjuk, hogy mennyire bűnösek voltunk, nem az ujra és ujra kimondott bocsánatkérő szavakból áll. A bűnbánat azt jelenti, hogy másképp élek, mint eddig, odafigyelek másokra, egy olyan utat választok, ahol Krisztus egyre mélyebben és mélyebben tud bennem élni. Mi keresztények szerencsés helyzetben vagyunk, mi tudjuk, hogy kinek az eljövetelét várjuk, nekünk csak az irányzékot kell időről időre beállítanunk. Adventben várakkozni nem jelent mást, mint felismerni azt, hogy Isten nélkül sehova se vezet az útam, kérni Isten bocsánatát és elindulni egy olyan úton, amely karácsony fényébe vezet bennünket.

Papp Márton, a lovagrend lelki vezetője

Mindszenty-szobrot avattunk Kovásznán

 

Mindszenty-szobrot avattak Kovásznán

 

Augusztus 17-én búcsús szentmisével ünnepelték Kovásznán a Szent István tiszteletére felszentelt templom fennállásának századik évfordulóját. Ez alkalommal felavatták Mindszenty József bíboros egész alakos szobrát.

mindszenty 300x413


Az ünnepi szentmisét Tamás József segédpüspök mutatta be. Beszédében hangsúlyozta: Szent Istvánnak, a templom névadójának élete jó példa a kovásznai gyülekezet számára azért, hogy továbbra is fennmaradjon, lélekben erősödjön.

A vasárnapi búcsúi szentmisét követően leplezték le és áldották meg a sokat szenvedett magyar főpásztor, a 20. század nagy püspöke, Mindszenty József bíboros szobrát. Az egész alakos művet a Szent Gellért Erdélyi Lovagrend állíttatta, ugyanis eszmei aty­juknak tekintik Mindszenty József hercegprímást, esztergomi érseket, aki egyben a lovagrend örökös nagymestere is. Az első erdélyi Mindszenty József-emlék elkészítését Imreh János lovagrendi kancellár kezdeményezte; az előállítási költségek nagy részét is ő fedezte.

A szobor Varga Gábor dombóvári képzőművész alkotása; a talapzatot a lovagrend kincstárnoka, Kakas Árpád készítette. 

Imreh János a Székely Hírmondó érdeklődésére elmondta: Kovács Gábor kovásznai katolikus esperes mindig is szeretett volna egy Márton Áron- és egy Mindszenty József-szobrot állíttatni a templomkertben.

Lovagavatás 2014

 

Új tagokkal gazdagodott a Szent Gellért Erdélyi Lovagrend

 

         A  Szent Gellért Erdélyi Lovagrend lovagavatást tartott szeptember 24-én a csíkszeredai püspöki kápolnában.  A 17 órakor kezdődő szentmise keretében lovaggá avatták az ozsdolai Palkó Józsefet és  a sepsiszentgyörgyi Benő Máriát. Mindketten sikeresen teljesítették a jelölti időszakot és alkalmassá váltak, hogy a Lovagrend soraiba felvételt nyerjenek. Ugyanakkor két személy jelölti esküt tett és vállalkoztak az egy éves próbaidőre.

        Felemelő érzés volt látni a jelölteken az izgalmak mellett azt az örömöt, amely betöltötte őket, hogy lovagrendünk tagjai lehetnek, és megkezdhetik a rájuk váró munkát. Szentbeszédében Tamás József püspök úr tanító szavai nem csak a jelölteket, hanem a jelenlevő lovagokat is buzdította.

          A Szent Gellért Erdélyi Lovagrend három éve abból a belső indíttatásból alakult, hogy az Istentől kapott kegyelmeket a Mindenható és az embertársak szolgálatába állítsuk. Lovagrendünknek kettős célkitüzése van. Egyrészt kötelességünknek tekintjük segíteni és támogatni a rászorulókat és a bajba jutottakat. A másik célunk, és erre igyekszünk fektetni nagyobb hangsúlyt, az evangélium hirdetése, mélyebb megélése és tanúságtétel Krisztusról.

          Rendszeres lelkiprogram segítségével igyekszünk az evangélium szavát életünkben mélyíteni. Kéthavonta lelkinapot, évente háromnapos lelkigyakorlaton veszünk részt, amelyek nyitottak, nem csak a lovagrend tagjainak szólnak, hanem bárki részt vehet rajtuk.

       A lovagavatást egyéves jelölti időszak előzi meg, amikor az illető jelöltnek lehetősége nyílik jobban megismerni lovagrendünk működését, szabályait és részt tud vállalni a lovagi életben. Ugyanakkor a lovagrend is megismeri ez időszak alatt a jelöltet, és az egy év lejárta után, ha nincs valamilyen akadály, lovaggá avatjuk a jelölteket.

       A lovagavatás a rend életében nagy eseménynek számít, új lendületet nyújt a két új lovag testvér, a lovagok is emlékeztetik önmagunkat a vállalt kötelezettségekre. A lovagavatási szentmisét és szertartást egy nappal korábban lelki ráhangolódás előzi meg, hogy tiszta lélekkel tudják vállalni a lovagi élet kihívásait. Fontos kiemelnünk, hogy tevékenységünket a katolikus egyház törvényeivel és lelkiségével összehangolva igyekszünk kifejteni.

         Folyamatosan dolgozunk azon, hogy az evangéliummot minden eszközzel  hirdetni tudjuk, hiszen ebben látjuk a 21. század lovagjának a létjogosultságát. Nem szeretnénk légvárakat építeni, vagy üresen áhítatoskodni, arra törekszünk, hogy tagjaink az evangéliumot megélő emberek legyenek, életükkel Krisztust hirdessék és tetteikkel tanúsítsák azt, amit hirdetnek.

 

Papp Márton imecsfalvi lelkész, a Szent Gellért Erdélyi Lovagrend lelki vezetője

IMG 2729     IMG 2764

 

Fotók a Szent Gellért Lovagrend facebook oldalán

 

További fotók a Szent Gellért Lovagrend facebook oldalán vagy a képtárban.

Fotók a Szent Gellért Lovagrend facebook oldalán

Új tagokkal gazdagodott a Szent Gellért Erdélyi Lovagrend

A  Szent Gellért Erdélyi Lovagrend lovagavatást tartott szeptember 24-én a csíkszeredai püspöki kápolnában.  A 17 órakor kezdődő szentmise keretében lovaggá avatták az ozsdolai Palkó Józsefet és  a sepsiszentgyörgyi Benő Máriát. Mindketten sikeresen teljesítették a jelölti időszakot és alkalmassá váltak, hogy a Lovagrend soraiba felvételt nyerjenek. Ugyanakkor két személy jelölti esküt tett és vállalkoztak az egy éves próbaidőre.

Felemelő érzés volt látni a jelölteken az izgalmak mellett azt az örömöt, amely betöltötte őket, hogy lovagrendünk tagjai lehetnek, és megkezdhetik a rájuk váró munkát. Szentbeszédében Tamás József püspök úr tanító szavai nem csak a jelölteket, hanem a jelenlevő lovagokat is buzdította.

A Szent Gellért Erdélyi Lovagrend három éve abból a belső indíttatásból alakult, hogy az Istentől kapott kegyelmeket a Mindenható és az embertársak szolgálatába állítsuk. Lovagrendünknek kettős célkitüzése van. Egyrészt kötelességünknek tekintjük segíteni és támogatni a rászorulókat és a bajba jutottakat. A másik célunk, és erre igyekszünk fektetni nagyobb hangsúlyt, az evangélium hirdetése, mélyebb megélése és tanúságtétel Krisztusról.

Rendszeres lelkiprogram segítségével igyekszünk az evangélium szavát életünkben mélyíteni. Kéthavonta lelkinapot, évente háromnapos lelkigyakorlaton veszünk részt, amelyek nyitottak, nem csak a lovagrend tagjainak szólnak, hanem bárki részt vehet rajtuk.

A lovagavatást egyéves jelölti időszak előzi meg, amikor az illető jelöltnek lehetősége nyílik jobban megismerni lovagrendünk működését, szabályait és részt tud vállalni a lovagi életben. Ugyanakkor a lovagrend is megismeri ez időszak alatt a jelöltet, és az egy év lejárta után, ha nincs valamilyen akadály, lovaggá avatjuk a jelölteket.

A lovagavatás a rend életében nagy eseménynek számít, új lendületet nyújt a két új lovag testvér, a lovagok is emlékeztetik önmagunkat a vállalt kötelezettségekre. A lovagavatási szentmisét és szertartást egy nappal korábban lelki ráhangolódás előzi meg, hogy tiszta lélekkel tudják vállalni a lovagi élet kihívásait.

Fontos kiemelnünk, hogy tevékenységünket a katolikus egyház törvényeivel és lelkiségével összehangolva igyekszünk kifejteni.

Folyamatosan dolgozunk azon, hogy az evangéliummot minden eszközzel  hirdetni tudjuk, hiszen ebben látjuk a 21. század lovagjának a létjogosultságát. Nem szeretnénk légvárakat építeni, vagy üresen áhítatoskodni, arra törekszünk, hogy tagjaink az evangéliumot megélő emberek legyenek, életükkel Krisztust hirdessék és tetteikkel tanúsítsák azt, amit hirdetnek.

Papp Márton imecsfalvi lelkész, a Szent Gellért Erdélyi Lovagrend lelki vezetője

- See more at: http://www.romkat.ro/hu/content/uj-tagokkal-gazdagodott-szent-gellert-erdelyi-lovagrend#sthash.kL5WaNoQ.dpuf

Új tagokkal gazdagodott a Szent Gellért Erdélyi Lovagrend

A  Szent Gellért Erdélyi Lovagrend lovagavatást tartott szeptember 24-én a csíkszeredai püspöki kápolnában.  A 17 órakor kezdődő szentmise keretében lovaggá avatták az ozsdolai Palkó Józsefet és  a sepsiszentgyörgyi Benő Máriát. Mindketten sikeresen teljesítették a jelölti időszakot és alkalmassá váltak, hogy a Lovagrend soraiba felvételt nyerjenek. Ugyanakkor két személy jelölti esküt tett és vállalkoztak az egy éves próbaidőre.

Felemelő érzés volt látni a jelölteken az izgalmak mellett azt az örömöt, amely betöltötte őket, hogy lovagrendünk tagjai lehetnek, és megkezdhetik a rájuk váró munkát. Szentbeszédében Tamás József püspök úr tanító szavai nem csak a jelölteket, hanem a jelenlevő lovagokat is buzdította.

A Szent Gellért Erdélyi Lovagrend három éve abból a belső indíttatásból alakult, hogy az Istentől kapott kegyelmeket a Mindenható és az embertársak szolgálatába állítsuk. Lovagrendünknek kettős célkitüzése van. Egyrészt kötelességünknek tekintjük segíteni és támogatni a rászorulókat és a bajba jutottakat. A másik célunk, és erre igyekszünk fektetni nagyobb hangsúlyt, az evangélium hirdetése, mélyebb megélése és tanúságtétel Krisztusról.

Rendszeres lelkiprogram segítségével igyekszünk az evangélium szavát életünkben mélyíteni. Kéthavonta lelkinapot, évente háromnapos lelkigyakorlaton veszünk részt, amelyek nyitottak, nem csak a lovagrend tagjainak szólnak, hanem bárki részt vehet rajtuk.

A lovagavatást egyéves jelölti időszak előzi meg, amikor az illető jelöltnek lehetősége nyílik jobban megismerni lovagrendünk működését, szabályait és részt tud vállalni a lovagi életben. Ugyanakkor a lovagrend is megismeri ez időszak alatt a jelöltet, és az egy év lejárta után, ha nincs valamilyen akadály, lovaggá avatjuk a jelölteket.

A lovagavatás a rend életében nagy eseménynek számít, új lendületet nyújt a két új lovag testvér, a lovagok is emlékeztetik önmagunkat a vállalt kötelezettségekre. A lovagavatási szentmisét és szertartást egy nappal korábban lelki ráhangolódás előzi meg, hogy tiszta lélekkel tudják vállalni a lovagi élet kihívásait.

Fontos kiemelnünk, hogy tevékenységünket a katolikus egyház törvényeivel és lelkiségével összehangolva igyekszünk kifejteni.

Folyamatosan dolgozunk azon, hogy az evangéliummot minden eszközzel  hirdetni tudjuk, hiszen ebben látjuk a 21. század lovagjának a létjogosultságát. Nem szeretnénk légvárakat építeni, vagy üresen áhítatoskodni, arra törekszünk, hogy tagjaink az evangéliumot megélő emberek legyenek, életükkel Krisztust hirdessék és tetteikkel tanúsítsák azt, amit hirdetnek.

Papp Márton imecsfalvi lelkész, a Szent Gellért Erdélyi Lovagrend lelki vezetője

- See more at: http://www.romkat.ro/hu/content/uj-tagokkal-gazdagodott-szent-gellert-erdelyi-lovagrend#sthash.kL5WaNoQ.dpuf

Jubileumi szentmise, Mindszenty szobor

Mindszenty szobor Kovásznán

 

2014. augusztus 17-én, vasárnap, 12 órától, újra ünnepel a kovásznai római katolikus egyházközség! Nagyméltóságú és főtisztelendő Tamás József püspök által celebrált ünnepi – búcsús szentmise keretében ünneplik a római katolikus – Szent István tiszteletére felszentelt templom 100-ik évfordulóját.

A jubileumi - búcsús szentmise egyik fő mozzanata, a sokat szenvedett magyar főpásztor, a XX-ik század nagy püspökének, Mindszenty József bíboros szobrának a megáldása lesz. A szobrot a Szent Gellért Erdélyi Lovagrend állítatja, Imreh János lovagrendi kancellár kezdeményezésére, aki egyben a szobor előállítási költségeinek a nagy részét is fedezte. A talapzatot és az állítást, a lovagrend kincstárnoka, Kakas Árpád úr fogja elkészíteni.

A Szent Gellért Erdélyi Lovagrend és a kovásznai Szent István egyházközség ezzel a szoborral állít méltó emléket a XX-ik század sokat szenvedet magyar főpásztorának, a mártír sorsú Mindszenty József bíborosnak.

 

mindszenty

2011 Szent Gellért Erdélyi Lovagrend - Imáink. Custom Footer text
Powered by Joomla 1.7 Templates buy reliable web hosting